1989-93: egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, matematika-rajz szak. 1993-99: Magyar Iparművészeti Főiskola, építész szak. 1995: Jövő Bútorai Országos bútorpályázat I. díj; 1995, 1997, 1999: Dióssy-Nagylajtay akvarell pályázat I. díja. Diplomadolgozatával, amelynek témája a székesfehérvári Szent István Király Múzeum épületének átépítése és bővítése, elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete legjobb diplomának járó díját. Építészeti szakterületétől eltérő műfajban, az akvarellfestészetben is magas kvalitású műveket hoz létre. Az akvarell műfajában szokatlanul nagy felületeket (50-70 cm) tölt be friss, technikailag kifogástalan kompozíciókkal. Égő, vérszínű vörösek, súlyos éjsötét kékek jelennek meg, sőt némely festményén meghatározóvá válnak. Emellett persze a sárgák, okkerek, szürkék is jelen vannak, de csak ritkán használja pasztelesebb árnyalataikat. Festményeinek főszereplői arctalan figurák, torzók, megkötözve, egyedül vagy kettős magányban, de megjelennek a vízben oldva halak, sőt az ember szűkebb élettere, a lakótelepi házak is. Mindez az akvarell könnyedségével, s a színvilág jelzi csak olykor a képek tartalmi súlyát. Vannak alkotásai, amelyek nem nélkülözik a humort, groteszk, sőt néha gúnyos görbe tükrei korunknak.
Irodalom
SZEIFERT J.: Vízben oldott világ. ~, Pápai Miklós és Szarka Csilla képei, Új Művészet, 1998/10.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1991 • Ifjúsági Ház, Eger
1993 • Megyei Könyvtár, Eger
1994 • El Kalászi Galéria
1998 • Vízben oldott világ [Szarka Csillával, Pápai Miklóssal], Budavári Magdolna-torony • El Kalászi Galéria
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1992 • Gárdonyi Géza Színház
1995 • HMSK, Nagykanizsa • Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest
1999 • Szentendre • FISE • Zsennye (díjazott diplomamunka bemutatása).
