Csók Istvántól és Jaschik Álmos stúdiójában tanult grafikát. 1981: Munkácsy-díj; 1985: formatervezési nívódíj. 1955-ben a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, utána Veszprémben térképész-rajzoló, 1956 végétől grafikus az Ikarus esztétikai osztályán. A Fogorvosi Műszergyár számára tervezett fogászati készüléke (1957-1958) révén lett tagja a Művészeti Alapnak, 1961-től szabadúszó formatervező. Munkáit finom elegancia jellemzi, amely az anyaghasználatban és formai megjelenítésben érvényesülő magas fokú igényességgel párosul; a rendszerelvű tervezés egyik meghonosítója Magyarországon. Pályája elején járműveket és orvosi berendezéseket tervezett, később híradástechnikai és számítástechnikai termékekre specializálódott. Munkái között akad szőlőprés, bányamozdony, garázs, kilincs, bútorveret, kávéfőző is.
Irodalom
ERNYEY GY.: Az ipari forma története Magyarországon, Budapest, 1974
Beszélgetés ~val, Ipari Forma, 1974/6.
KERTÉSZ P.: "A formatervezés...", Ipari Forma, 1985/3.
ERNYEY GY.: Made in Hungary, Budapest, 1993.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1978 • Iparművészeti Múzeum, Budapest
2000 • Tölgyfa Galéria, Budapest (emlékkiállítás).