1890-ben született Budapesten. 1913-ban hagyta el Magyarországot, és nővérével Párizsba utazott. 1914–1917 között a háború alatt internáló táborba zárták. 1917-ben szabadulása után az Egyesült Államokba távozott, ahol megismerkedett későbbi férjével, a svájci származású, Satigny-ban született Adrien-Émile Dumas-val. 1928-tól újra Párizsban élt, Rolleiflex gépet vásárolt és megtanult fényképezni. Első képeit Dumas-Satigny néven írta alá. 1929-ben megismerkedett a Párizsba emigrált, ekkor már jó nevű Landau Erzsi [Ergy Landau] fotóművésszel és asszisztensként dolgozott mellette. Itt találkozott az ugyancsak magyar származású fotósnővel, Yllával. 1931-ben Ilse Binggel és Maurice Tabard-ral közösen állított ki a híres Pléiade Galériában, majd 1931 végén kiállítása nyílt a Plume-d’Or Galériában. 1931-ben részt vett Münchenben a Das Lichtbild című kiállításon, ahol többek között Florence Henri, Germaine Krull, Ergy Landau, Kollar, André Kertész stb. képei is szerepeltek. 1933-ban a Studio Saint-Jacques Galerie rendezett tárlatot Exposition pour la Constitution des Artistes Photographes címmel, amelyen Nora Dumas is szerepelt. Kiállított a párizsi Magyar Házban (Photographes hongrois). 1933-ban Brüsszelben a Deuxičme Internationale de la Photographie et du Cinéma című kiállításon hat képével szerepelt. 1934-ben csoportos kiállításon vett részt a Pléiade Galériában, La publicité par la photographie címmel. 1935-ben a Galerie Pléiade-ban La Publicitépar la photographie címmel újabb csoportos kiállításon szerepelt. Fotói megjelentek a Vu, Bifur és a Photographie című lapokban. 1937-ben a Jules Leleu díszlettervezőnél Exposition Les DIX címmel rendezett tárlaton Kollar, Brassai, Kertész, Landau, Boucher és Zuber társaságában szerepelt. Csoportos kiállítása a párizsi Galerie d’Art et Industrie-nél került megrendezésre. 1938-ban láthatta a közönség a Galerie Paul Magné Revue de la Photographie 1938 kiállításán képeit. 1939-ben tíz fotóval vett részt a brüsszeli Palais des Beaux-Arts Le Visages de la France című kiállításán. Élete második felében Thonon-ban, Svájcban élt a Genfi tó közelében. 1979-ben halt meg. Művei jogutódja a RAPHO ügynökség Párizsban. 1989. jún. 16.–szept. 3. között gyűjteményes kiállítása nyílt a Musée Nicéphore Ničpce-ben, Châlon-sur-Saône-ban (Franciaország).
A cikk lejjebb folytatódik.