1980: belgrádi Pedagógiai Főiskola restaurátor szaka. Szabadkán, Újvidéken dolgozott, 1989-ben Berlinbe költözött. 1970-től részt vett a Bosch+Bosch csoport kiállításain, 1972-74 között a csoport tagja. 1972-73 között alkotásainak tárgya a nyom, a lenyomatok, a domborzatszerű leképzések a Land Art szellemében; az alkotás a szabadban, a természetben készül (egyik ilyen alkotása a kiszáradt Palicsi-tó medrébe képzelt koordináták alapján berajzolt jelek, numerikus szimbólumok, ahol maga az elképzelés, a tervezés a fontos. Az 1970-es évek közepén kivált a Bosch+Bosch csoportból és a festészet felé fordult. A festmény szerinte „térkép”, ahova bejegyzi ösztönösen létrejött élményreakcióit. Festményei kis méretűek és falapra vagy kartonra festettek. Festményei, fénymásolatai mintha szintetizálnák, magukba sűrítenék az új festészet valamennyi nyelvi eszközét. Egyike volt azoknak, akik a színes fénymásolatot művészeti tárgyként kezelték. 1992-ben készült sorozatai az Euro-tájképek (tizenhat darabból álló, kombinált technikával készült képek és valódi tárgyak összessége a közelmúlt történelmének kérdéseit vizsgálják) és az Euroasyl (harminc darabból álló installációs sorozat, a Berlini Falról, a jugoszláv polgárháború ellen).
Irodalom
SZOMBATHY B.: A bosch + bosch öt éve 2., Híd, 1974/10.
DENEGRI, J.: ~ festészete, Híd, 1983/6.
SZOMBATHY B.: Jövőbe tartó múlt. ~ zágrábi és rijekai tárlata kapcsán, Híd, 1983/6.
TOLNAI O.: ~ Meztelen bohóc, Újvidék, 1992
SZOMBATHY B.: Európa-menhely. ~ két képsorozata, Új Művészet, 1994/6.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1982 • Neoképek, Belgrád
1983 • Rijeka • Koprivnica • Skopje
1983, 1984 • Zágráb • Újvidék
1989 • Berlin
1992 • Euro-tájképek és Euroasyl, Elefanten Press Galerie, Kreuzberg (D)
1997 • ART/OMI New York.