1897: felsőkereskedelmi érettségi, 1897-1937 között postai hivatalnok; 1909-től a távíró-építésvezetői szakvizsga után a posta műszaki osztályán a hálózatépítő részleg tervezője, végül posta-műszakiigazgatóként ment nyugdíjba. 1893 óta fényképezett, szakkönyvekből és Gévay Béla fényképésztől tanulta a szakmai alapokat. 1902-től foglalkozott a fotómechanikai sokszorosító eljárásokkal. 1908-tól Budapesten élt, 1914-től jelentek meg képei az Érdekes Újságban, az Új Időkben, a Fotóművészeti Hírekben, a Fotóművészetben, a Fotóéletben, a London Newsban, a Die Wochéban, a Das Magazinban, a National Geographicban. 1920-23 között a Nemzeti Sportnak, majd a Színházi Élet sportrovatának külső munkatársa. Sportképeit ekkoriban a német, lengyel és svéd sportlapok is gyakran közölték. Az 1920-as években Balogh Rudolffal, Kankowszky Ervinnel járták az or- szágot, népi életképeket, népviseleteket, falvakat fotóztak. Így vált belőle a magyaros stílus egyik jelentős alkotója. Nem volt a fényképezésnek olyan ága, amelyet sikerrel ki ne próbált volna. Életműve nehezen szorítható kategóriákba, de legfontosabb képeit piktorialista stílusban, valamint a magyaros irányzat keretében készítette. 1920: a MAOSZ tagja, 1927-28 között főtitkára, 1932-től alelnöke. Előadásokat tartott, sokat publikált a szaksajtóban, 44 megjelent tanulmánya, cikke ismeretes. 1941-ben Kankowszky Ervinnel megszervezték az Amatőr Fotó Múzeumot a MADOME helyiségeiben, ennek gyűjteménye, s vele a magyar fotótörténet számos pótolhatatlan ereklyéje Budapest ostromakor teljesen elpusztult. 1957: a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a múzeumi bizottság tagja. Több mint hatvan éven keresztül megállás nélkül fényképezett, nem csoda hát, ha a fény útján való leképezés szinte minden eljárását ismerte és művelte, a nemeseljárások számtalan fajtájától a fotómechanikai sokszorosításon és a Lumière-féle autochromon át a fotóplakettekig. Számos trükk-képe is ránk maradt. Több maga készítette fényképezőgéppel dolgozott. Egyike a magyar fényképezés klasszikusainak. 1959: Niépce-Daguerre érem; 1960: AFIAP.
Irodalom
~ különszám, Fotóművészet, 1944/1.
GYŐRI L.: 100 éve született ~, Fotó, 1979/8.
KINCSES K.: (kat. bev., Gödöllő, 1982).
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1982 • Emlékkiállítás, Gödöllő (kat.).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1907-től 1962-ig 100 kiállításon vett részt, ahol 26 első díjat nyert.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Közlekedési Múzeum, Budapest • Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Néprajzi Múzeum, Budapest • Postamúzeum.