1990-94: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola festő szak. 1995-2001: Magyar Képzőművészeti Főiskola festő-restaurátor szak. 2002: Tavaszi Tárlat díja, Gaál Imre Galéria. Kiváló rajzkészségét már olyan korai munkái bizonyítják, mint az 1990-ben készült Nagyapám című olajportréja. Szemléletét és stílusát leginkább Albrecht Dürer művészete határozza meg, néhány munkája parafrázisszerűen idézi a nagy előd egy-egy híres alkotását. A német reneszánsz mesterhez hasonlóan ~ is szívesen mélyed el a természet apró részleteinek Sajátos „csendéletein”, rovarok alaposan megfigyelt anatómiai részleteiből hoz létre szinte megelevenedni látszó, akvarell-ceruza technikájú sorozatokat (Nature morte vivante, 1992). Az antik és reneszánsz művészet, valamint a mitológia inspirációjára ~ szívesen kreál különféle fantáziadús, groteszk hatású képzelt, hibrid lényeket, amelyeket a természetben ténylegesen megtalálható, „hétköznapi” élőlények részeiből forraszt eggyé (Unikornis, 1995). Abszurd formai megoldásokban bővelkednek építészeti témájú rajzai, amelyeken a klasszikus építészetből vett elembe torz, antropomorf testek, alakzatok ízesülnek (Oszlop II. – avagy a molekulák részrehajlóak). Művészet- és filmtörténeti idézetek közötti, kissé szürreális kalandozásainak emléke a Bélyeggyűjtő álma című ceruzasorozata. Barátairól szívesen fest portrékat, újabban a sokszorosító grafika technikáival kísérletezik.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1999 • Bocskai Galéria, Budapest [Porkoláb Károllyal]
2001 • 11 év, Gaál Imre Galéria, Budapest • Olaszkapu, Fióka Art Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
2002: Fiatal képzőművészek tárlata • Tavaszi tárlat, Gaál Imre Galéria, Budapest • Kert – minigrafika tárlat, Fióka Art Galéria, Budapest.
