Mesterei: Kassán Halász-Hradil Elemér, Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc szabadiskolájában, majd Ferenczy Károlynál tanult. 1911: Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A Képzőművészek Új Társasága alapító tagja, elnöke, 1911-1912 között a kecskeméti, majd 1924-ben és 1929-1931 között a Nagybányai Művésztelepen dolgozott. A 30-as évektől egyre gyakrabban járt Szentendrére, 1945-től a szentendrei művésztelep tagja, 1946-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, a festő tanszék vezetője 1969-ig. 1960-ban a Fényes Adolf terembeli kiállítása után a bemutatott alkotásokat Miskolc és Pécs múzeumának adományozta. Hagyatéki anyaga 1976-ban kerül a Szentendrei Múzeumhoz. 1981-ben nyílt meg állandó kiállítása Szentendrén. 1946: a Szinyei Társaság díja; 1949: Kossuth-díj; 1959: érdemes művész; 1965: kiváló művész; 1969: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1974: a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének II. fokozata. Korai képeit még impresszionisztikus felfogás jellemzi. Mint ahogy önéletrajzában írta, az impresszionizmuson, majd Cézanne megértésén keresztül jutott el a kubizmusig. A magyar művészetben az első kubisztikus művek egyik alkotója. A fordulatot az 1911-es párizsi útja eredményezte, ahol Cézanne, Picasso és a kubisták művészetét, valamint a Louvre klasszikusait tanulmányozta. Ettől az időtől kezdve foglalkozott a kép motívumának geometrikus síkokra és alakzatokra való bontásával, majd újraszerkesztésével (Önarckép almával, 1912). Ugyanakkor hidegkék háttér elé állított robusztus, egy- vagy kétalakos férfi és női aktok ábrázolásával kutatott újabb képépítési metódust, amelyben a fény-árnyék hatás is szerepet játszik, ami számos tízes évekbeli festményén fontos kompozicionális eszköz maradt (Nő pohárral). A kecskeméti művésztelepen megismerkedett a nagybányai neósok képeivel. A kecskeméti tájképeiből áradó panteisztikus hangvétel sokalakos, köztük biblikus kompozícióin is érződik (Hegyi beszéd, Mennybemenetel stb.). A reneszánsz szigorú kompozícióit idéző festmények az idealizált jövő, a megépíthetőnek hitt új, tökéletes világ megfogalmazásai. A tárgyi világ elemei a tiszta egyensúly kifejezésének eszközeivé válnak; tájképei, csendéletei, önarcképei megszerkesztett rendbe illeszkednek. Önarcképei a jövőt építő, tudatos cselekvéseket végző embertípust jelképezik. Ezeken az eszméken keresztül került kapcsolatba Kassák Lajos és a köréje csoportosuló aktivisták körével, kiállításaikon szerepel. ~t a Tanácsköztársaság belső emigrációba kényszerítette. 1920-ban kiadott rézkarcmappája azonban új felfogást közvetít: a patetikus hangvétel helyett a szubjektívebb ábrázolásmód válik jellemzővé. Egyik alapító tagja az akkori magyar képzőművészeti életben a progresszív törekvéseket képviselő, az 1924-ben alapított Képzőművészek Új Társaságának, amelynek később alelnöke lett, majd a Szocialista Képzőművészek Csoportjához társult. 1927-ben újra Párizsban járt, ahol tudatosabban tanulmányozta példaképeit. A tárgyi világ analízisét, geometrikus rend szerinti újraalakítását példázzák síkban tartott csendéletei, nagybányai utcaképei. A képépítés eszközei a látvány analízise során született síkok, színek és a látvány fontosabb motívumai, amelyeket a kép rejtett szerkezete tesz hangsúlyossá. Színvilága kivilágosodik, megélénkül. A 30-as évektől kezdve egyre több időt töltött Szentendrén, ahol expresszionisztikus szín- és ecsetkezelésű, atmoszferikus hatású képeket festett. Szentendre válik témájává mind gyakrabban könnyű akvarelljeinek, olajfestményeinek. A képek szerkezeti vázát hangsúlyozó kompozíciót a lágyabb körvonalak, finomabb pasztellszínek teszik oldottá. Hamarosan azonban felhagyott a lágyabb stílussal, visszatért a szigorúbb, kubisztikus formákhoz, tárgyait pedig széles fekete kontúrokkal övezte. 1945 után a Magyar Művészeti Tanács tagjaként aktív közéleti szerepet vállalt, hitt a társadalmi fejlődésben. Ezt példázza az 50-es évek új témája: munkásokat ábrázolt gyári környezetben munka vagy pillanatnyi pihenő közben. Az építő, a munkások, a festő, az anya mint a társadalom aktív és nélkülözhetetlen szereplői kerültek középpontba a 60-as évek kékes színnel átfogott, hosszúra nyújtott kompozícióinál. A kompozíciót kontúrral jelzett rombusz alakú, illetve romboid síkokra bontotta. A figurák mögött vertikális és horizontális metszésekkel megrajzolt szentendrei házak és háztetők láthatók. Utolsó alkotói korszakában üvegablakokat és nonfiguratív üvegkompozíciókat készített különböző színű üvegdarabokat és gombokat üveglapra ragasztva vagy betonba illesztve. Festett üvegablakai az ólomkeretes üvegablakokat imitálják: a festményeiről ismert romboid alakú síkok fekete kontúrjai az ólomsíneket idézik fel. Egész életét szigorú etikai tartás jellemezte, önéletrajzi és művészetelméleti írásai a korszak fontos dokumentumai.
Irodalom
POGÁNY Ö. G.: ~, Tér és forma, 1947/9.
KOVALOVSZKY M.-KOVÁCS P.: ~ képei és rajzai, Művészet, 1960/ 9.
KISS S.: ~ művészete, Művészet, 1965/5.
HÁRS É.: ~ művei a Janus Pannonius Múzeumban, Janus Pannonius Múzeum évkönyve, XVII-XVIII. 1972-1973)
~: Festő voltam és vagyok (bev. tan.: KOVALOVSZKY M., Budapest, 1976)
~: Művészetelméleti feljegyzések, közreadja: SZABÓ J., Ars Hungarica, 1977/1-2, 1978/1.
URY I.: ~, Budapest, 1979.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1922 • Belvedere, Budapest [Csorba Gézával]
1929 • Tamás Galéria, Budapest [Vilt Tiborral]
1931 • Tamás Galéria, Budapest [Csorba Gézával] (kat.)
1937 • Fränkel Szalon, Budapest
1960 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Kmetty képei és rajzai, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1962 • ~ Miskolcnak adományozott képei, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1976 • Művésztelepi Galéria, Szentendre (emlékkiállítás) (kat. bev. • [[CAPS]]Mucsi A.[[/CAPS]])
1977 • Műcsarnok, Budapest • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Kecskeméti Képtár, Kecskemét (kat.) • Magyar Kultúra Háza, Berlin (kat.)
1978 • Magyar Kultúra Háza, Prága (emlékkiállítás)
1981 • Kmetty Múzeum megnyitása, Szentendre (kat.).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1924-1943 • a Képzőművészek Új Társasága kiállításai, Nemzeti Szalon, Budapest
1940 • A magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest
1942 • Magyar akvarellek, Tamás Galéria, Budapest
1943 • Magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest
1945 • A Szocialista és Munkás Képzőművészek tavaszi kiállítása, Művészeti és Kereskedelmi Intézet • A Szociáldemokrata Párt Képzőművészeinek Társasága és meghívott művészek, volt Ernst Múzeum, Budapest • Az első Szabad Nemzeti Kiállítás, régi Műcsarnok, Budapest
1946 • A magyar képzőművészetért Mozgalom I. Művészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar művészek festményei és szobrai, Alkotás Művészház, Budapest • Szentendre Város Újjáépítési kiállítása, Szentendrei Városháza
1947 • Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest • Második szabad Nemzeti Kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest
1949 • Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Szépművészeti Múzeum, Budapest
1955 • 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1956 • A szentendrei művésztelep jubiláris kiállítása, 1926-1956, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest
Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest
1959 • 7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 8. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1961 • Szentendrén élő festőművészek kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1963, 1970, 1971 • Pest megyei tárlatok, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1962 • XXXI. Velencei Biennálé, Velence • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Dunakanyar a képzőművészetben, Ferenczy Múzeum, Szentendre • Esztergom • Tata
1964 • Szentendrei művészet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1965 • 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1966 • Szentendrei festészet, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Új szerzemények, Csók Képtár, Székesfehérvár
1967 • Új szerzemények a szentendrei Ferenczy Múzeum gyűjteményében • Szentendrei festők, Salamon-torony, Visegrád • Ferenczy Múzeum, Szentendre
1968 • A szentendrei festészet 40 éve, Ferenczy Múzeum, Szentendre • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1969 • A huszadik század magyar művészete. Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár • A szentendrei művésztelep tárlata, Déri Múzeum, Debrecen
1972 • A régi művésztelep emlékkiállítása, Művésztelepi Galéria, Szentendre
1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1976 • Szentendrei Művészet 1976, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Képek, szobrok 30 év magyar művészetéből, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest
1977 • A huszadik század magyar művészete. A szentendrei művészet 50 éve, Ferenczy Múzeum, Szentendre • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1979 • A szentendrei régi művésztelep jubileumi kiállítása. 1929-1979, Szentendrei Képtár, Szentendre
Kortárs magyar művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár
1980 • Szentendrei Képzőművészek kiállítása, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1981-1982 • Szentendrei állandó kiállítás IV. rendezés, Szentendrei Képtár, Szentendre
1982 • Szentendre művészete, Balatoni Múzeum, Keszthely
1983 • Szentendrei festészet, Hatvani Galéria, Hatvan
1988 • A szentendrei Régi Művésztelep jubileumi kiállítása. A szentendrei Művésztelep hatvan éve 1928-1988, Szentendrei Képtár, Szentendre • Művésztelepi Galéria, Szentendre
1994-1995 • Szentendrei művészet 1926-1935 között, Szentendrei Képtár, Szentendre
1996 • Nagybánya művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
Dobó István Múzeum, Eger
Fővárosi Képtár, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Katona József Múzeum, Kecskemét
Művelődési Minisztérium, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
Ferenczy Múzeum, Szentendre, Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa, Tihanyi Múzeum, Tihany.