1948-1953: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Pór Bertalan, Domanovszky Endre, Barcsay Jenő. Huszonhárom éves koráig vasesztergályosként a diósgyőri vasgyárban dolgozott. 1947-ben a Derkovits Kollégiumba került. Főiskolai tanulmányai befejezése után csendéleteket és tájképeket festett. 1961-1972 között Csepelen, a Szárcsa u.-i Általános Iskolában tanított. 1972 óta a festészeten kívül más műfajokban is dolgozik: térkonstrukciói, amelyek egyetlen forma, a gerenda mint építőelem alkalmazásával jönnek létre, különböző anyagokból, így vasbetonból való kivitelezésre, külső és belső térben való felhasználásra egyaránt alkalmasak. 1977-ben és 1981-ben részt vett a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen, 1977-ben az oronskói Szobrász Művésztelepen, 1979-ben a Siklósi Szimpóziumon, 1981-ben a Győri Alkotótelepen dolgozott, mindhárom alkalommal vasbeton térkonstrukciókat készített. 1980-ban díjat kapott A népművészet szellemében című országos kiállításon, Kecskeméten. Szerepelt az 1978-ban a Bartók-centenárium alkalmából a Művészeti Alap és a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének közös kiadásában megjelent, Formaszervezés Bartók zenéjére című grafikai albumban. A 60-as években a kubizmust és a konstruktivizmust tanulmányozta. 1969-től a paraszti és kézműves kultúra tárgyi emlékei és hagyományai foglalkoztatták. Régi munkaeszközök formavilágának felhasználásával, kifejezőerejére támaszkodva végsőkig egyszerűsített, jelszerűen tömörített műveket hozott létre. A 70-es évek közepétől túlnyomórészt az ipari világ formáit tanulmányozta, e formák értelmezési lehetőségei foglalkoztatták. Sorozataiban az ipari világ régi és mai, egyértelműen kifejező erejű tárgyai játszanak lényeges szerepet. Egyaránt foglalkoztatják a kor dinamikájának kifejezésére alkalmas formasokszorozás, a többértelmű formák képzésének, a többirányú visszatárgyiasítás, az emberre utaló arányrendszer kialakításának, s az élet ellentmondásainak kifejezésére alkalmas formák ütköztetésének, a szakadatlan változást érzékeltető kompozíciók létrehozásának lehetőségei.
Irodalom
KERÉKGYÁRTÓ I.: "Nagymama kamrájá"-tól az "Ipari világ"-ig. ~ művészetéről, Művészet, 1977/11.
KONCZ B.: Új formaszerveződések felé, Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelepek kat., 1987-1988.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1969 • VI. ker.-i Hazafias Népfront-székház, Budapest
1971 • Csepel Galéria, Budapest
1973 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1982 • Erzsébetvárosi Művelődési Ház, Budapest
1986 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1954, 1959 • 5., 7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960 • Fiatal Képzőművészek Stúdiójának II. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1970 • Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1971 • Kápolna-tárlat, Balatonboglár
1975, 1976 • Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre
1976 • Fényes Szelek nemzedéke, a NÉKOSZ megalakulásának 30. évfordulójára rendezett kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Tér, jel, forma, Veszprémi Egyetem
1977 • Nemzetközi Tűzzománc Alkotótelep kiállítása, Megyei Művelődési Központ, Kecskemét • A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét • Népművészet – kortárs művészet, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
1978 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest
1980 • A népművészet szellemében, Megyei Művelődési Központ, Kecskemét
1981 • Bartók és Kodály szellemében – Kecskeméti Téli Tárlat
1984 • Struktúra, Pataky Galéria, 1984 • 15 éves a Győri Művésztelep, Győr • Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Állami Múzeum, Varsó
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Katona József Múzeum, Kecskemét
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
