Bővebb életrajz
Az Iparművészeti Főiskola után a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Az első világháború alatt fogságba esett, majd hazatérését követően, 1921-től Budapesten tanított. 1922-től Alagon élt, ott kezdett telivér lovakat festeni. 1926-ban, az Assissi Szent Ferenc látomása című festménye szerepelt a budapesti egyházművészeti kiállításon. Lovakról készített munkái felkeltették az amerikai lótenyésztő, Ralph Beaver Strassburger érdeklődését. Meghívására Konrád 1927-ben Párizsba ment, majd onnan 1929-ben az Egyesült Államokba, hogy lefesse a nagy versenyek győztes lovait. Egyik festményét ki is állították Saratoga Springsben, az American Museum of Racingben. 1931-ben Nagy-Britanniában készített „portrét” a kor két híres lováról, Blandfordról és Diophonról. 1932-ben újabb utazást tett az Egyesült Államokban, hogy a tenyésztő megrendelésére lefesse büszkeségét, Sun Beau-t. Párizsban Edmond de Rothschild megbízásából dolgozott, majd 1936-ban Budapestre költözött.
A háború éveit Magyarországon töltötte, és csak 1948-ban tért vissza Párizsba, ahol újra R. B. Strassburger számára festett. A híres lótenyésztő családja Franciaországnak adományozta gyűjteményének, köztük Konrád Ignác festményeinek legnagyobb részét, amely Deauville-ben, a Villa Strassburgerben nyert elhelyezést.
A cikk lejjebb folytatódik.