1955-62-ig a Toledo Museum School of Designba jár, valamint magánórákat vesz Line Bloom Draper belga festőtől. 1963-ban beíratkozik a Cleveland Art Institute-ba. A következő évet Párizsban, illetve európai és észak-afrikai utazásokkal tölti. 1965-ben New Yorkba költözik, s 1967-ig a School of Visual Artsban tanul. 1965-74 között művészetének fejlődését egyebek mellett Ludwig Wittgenstein filozófiája befolyásolja jelentősen. Ebben az időben bontakoztatja ki azt az elképzelését, mely szerint a nyelv csak önmagához viszonyítva rendelkezik jelentéssel. Erre épül pl. a One and Eight – A Description [Egy és nyolc – Egy leírás] c. sorozat is (1965), amelyben nyolc neonbetűs szó csupán a mű alkotóelemeit jelzi, pl.: Neon Electrical Light English Glass Letters Red Eight [Neon Elektromos Fény Angol Üveg Betűk Vörös Nyolc]. 1967-ben New Yorkban megalapítja a Museum of Normal Artot, ahol ugyanebben az évben megnyílik első egyéni kiállítása. 1968-tól a School of Visual Arts fakultásának tagja. 1969-ben Fifteen Locations [Tizenöt helyszín] címmel rendez kiállítást – a világ 15 múzeumában, ill. galériájában egyidejűleg. 1969. január 5-31-ig részt vesz a konceptuális művészet nagy jelentőségű kiállításán a New York-i Seth Siegelaub Galleryben. 1970-74 között egyéni kiállításain tantermeket rendez be, ahol a résztvevők padokban ülve különböző dokumentumokat olvashatnak, melyeket a falakon látható szövegek és diagramok illusztrálnak. 1973-ban a Kunstmuseum Luzern jelentős retrospektív kiállítást mutat be műveiből, mely azután bejárja Európát. 1975-76-ban a The Fox folyóirat társ-, 1977-78-ban pedig a Marxist Perspectives művészeti szerkesztője. A Text/Context [Szöveg/Szövegkörnyezet] c. sorozatában (1978-79) plakátokon teszi közzé állításait a művészetről, a nyelvről és ezek szociokulturális összefüggéseiről. 1981-ben Sigmund Freud elméleteit alkalmazza sorozataiban, köztük a Cathexis címűben, amely szövegből és színes X-ekkel jelölt régi mesterművek fordított fotóiból áll. Szintén 1981-ben rendez jelentős ~-retrospektív kiállítást a Staatsgalerie Stuttgart és a Kunsthalle Bielefeld. Zero and Not [Nulla és nem] c. művében (1986) szavakat nyomtat mechanikusan a papírra, majd részlegesen elhomályosítja azokat. New Yorkban és Belgiumban él.
A cikk lejjebb folytatódik.