1950-56: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Valér, Molnár C. Pál, Varga N. Lajos; 1956-62: Rockefeller-ösztöndíjas a bécsi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Christian L. Martin a mestere; 1957 és 58 nyarán részt vett Oskar Kokoschka nyári akadémiáján Salzburgban; 1960-62 között restaurálást, majd filmkészítést tanult. 1994-ben Nagy Imre-emlékplakett. Litográfiával és rézkarccal kísérletezett. 1962-től a festői absztrakció felé orientálódott. Színes litográfiával szerepelt ausztriai és külföldi tárlatokon. ~ a 60-as években a pop-arttal foglalkozott. A művészet fejlődésének ellentmondásai újabb elméleti tanulmányokra és eszmefuttatásai közlésére serkentették. Bécsben részt vett a magyar kulturális életben. A 70-es években Integráció címmel magyar-német kétnyelvű folyóiratot adott ki. A 80-as évek elején átvette a bécsi KOSMOS kiadót és könyvkereskedést, amely pár év alatt a magyar demokratikus ellenzék találkozóhelyévé vált. A 80-as évek végén Bécsben galériát nyitott, ahol környezetvédelmet dokumentáló képeket állított ki. 1992-től Magyarországon és Bécsben dolgozott. Festészete sohasem szakad el a valóságtól: olaj- és akvarellképei a formaszerkesztés és a nemes színharmóniák iskolapéldái. A reális téma elvont színfoltok közt jelenik meg. ~ vállalja a stílusirányzatok párhuzamos alkalmazását: neorealista részlet, asszamblázs és informel felület mellett egyazon képen.
A cikk lejjebb folytatódik.