Késő barokk festő Közép-Európában. Csehországi eredetű bécsi szobrászcsalád sarja, 1733-tól tizenegy évig látogatta a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. Közben Anton Herzog freskófestő segédje. Művészetére elsősorban Paul Troger hatott. A kezdeti, akadémiai rajzok (Berlin, Staatliche Museen Preussischer Kulturbesitz és Szeged, Móra Ferenc Múzeum) után első hiteles festményei Grazban (1742) és Szlovéniában (1744–45) maradtak fenn. Az 1740-es évek végén Morvaországba települt, ott eleinte Joseph Thadeus Rotter brünni festő segédje volt. 1749-ben már önálló Znaimban [Znojmo], ahol családot alapított. A helyi és környékbeli szerzetesrendek megrendelései (oltárképek) mellett a klosterbrucki premontreiek közvetítésével Magyarországon is kapott feladatokat: Jászón a premontrei prépostság (az ebédlőben fennmaradt: Herodes lakomája), Varannón a pálos templom és kolostor freskóit (pl. a lépcsőházban: Remete Szent Pál megdicsőülése) festette 1752–56 között; olajképeket, köztük portrékat is szállított (pl. Sauberer András jászói prépost arcképe, Kassa, Východoslovenská galéria). 1757-ből szignált a sasvári pálos templom Remete Szent Pál- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképe. 1760–61-ben megalkotta főművét Prágában, a hajó mennyezetfreskóját a jezsuiták kisoldali templomában, a Szent Miklós-templomban (Szent Miklós csodái és megdicsőülése). 1762-től Jászón Keresztelő Szent János életéből vett jelenetekkel kifestette a templom mennyezetét (erősen restaurált), és elkészítette hatalmas oltárképeit (a főoltárkép: Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban, vázlatai: Pozsony, Slovenská národná galéria, Kassa, Východoslovenská galéria), a kolostor oromzati freskóit. A leleszi premontreieknek szállított művei közül Királyhelmecen maradt fenn a Szentlélek-főoltárkép. 1764 őszén gróf Eszterházy Károly egri püspök szolgálatába lépett. Első egri freskói a püspöki házikápolnában és a régi székesegyház Mária-kápolnájában (1764–65) az átépítések során megsemmisültek. Morvaországban befejezte a neureischi premontrei templom díszítését (szentképek stb., 1758; freskók, oltárképek, 1766–67), és kifestette az alsó-ausztriai Japons plébániatemplomának mennyezetét (1767). 1768 nyarán házat vett Egerben. Egri freskói közül több elpusztult (ilyen a székesegyház szentélyének kifestése 1768-ból, a jezsuita templom Borgia Szent Ferenc-ciklusa 1770–73-ból), viszont számos oltárképét őrzik a város és az egyházmegye templomai (többek közt: Szent Antal-főoltárkép, 1769–70, Eger, minorita templom; Szent Márton, 1770, Tiszapüspöki; Szent József- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképek, 1771, Szihalom; Szentháromság, Szent Antal, Szent Ferenc, Jászárokszállás; székesegyház, Szent István és Szent László-mellékoltárképek, 1773, Eger; Evangéliumi Szent János-főoltárkép, 1773, Mezőtárkány; Szent Katalin-főoltárkép, 1775, Egerbakta); egyesek vázlata is fennmaradt (Alexandriai Szent Katalin vitája a bölcsekkel, 1775, Magyar Nemzeti Galéria; rajzok a tiszapüspöki, az egri minorita, a mezőtárkányi főoltárképhez, 1769, 1772, 1773, Szeged, Móra Ferenc Múzeum). Egy-egy képe Belényesre és Besztercebányára is eljutott (Nepomuki Szent János, 1772; Mária mennybevitele, 1774). 1775-ből való pompás mennyezetfreskója, A keresztény erény diadala az egri kispréposti palota dísztermében; átfestve maradt ránk az agg papok kápolnájának, töredékesen saját lakóháza lépcsőházának kifestése. 1776-ra kifestette a jászói apátság könyvtártermét (A művészetek és a tudomány apoteózisa), 1776–77-ben az aszódi Podmaniczky-kastély dísztermét (A hit diadala). Késői főműve az egri Líceum könyvtárának mennyezetképe, A tridenti zsinat 1778-ból. A történeti jelenethez metszetelőképet használt, az allegorikus és zsánerszerű részletek saját, a gótizáló látszatarchitektúra állandó segédje, a morva Joseph Zach (1728 k.–1780) invenciója. Három, 1778-as oltárképét őrzi a Felső Mecenzéf-i plébániatemplom (Mária Magdolna; Nepomuki Szent János; Mária a gyermek Jézussal). ~ és Zach utolsó munkája az egri szervita rendház refektóriumi falképe (Krisztus megkísértése; Krisztus és a szamáriai asszony a kútnál), valamint a noszvaji Szepessy-kastély lépcsőházának és dísztermének kifestése (Apolló diadala; Bacchus-jelenetek) 1779-ből.
Garas K.: Kracker János Lukács, Budapest, 1941 • Garas K.: Magyarországi festészet a XVIII. században, Budapest, 1955. 48–53., 228. • Voit P.: Kracker Egerben, Művészet V. 1964/12. 3–7. • Petrová-Pleskotová, A.: Maliarstvo 18. storočia na Slovensku, Bratislava, 1983. 65–69. • Jávor A.: Kracker Bécsben, Művészettörténeti Értesítő, XXXIII., 1984. 197–218. • Jávor A.: A tridenti zsinat. Johann Lucas Kracker és Joseph Zach freskója az egri Líceumban, Művészettörténeti Értesítő, XLII. 1993. 159–186.
