A Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után visszatért szülővárosába. A komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya egyik alapító tagja volt. Az 1930-as évektől Dunaalmáson élt, restaurátorként a győri és a tatai múzeumban dolgozott. Első alkalommal 1927-ben állított ki a budapesti Műcsarnokban, majd bemutatta műveit Pozsonyban, Kassán, Besztercebányán és Komáromban is. Jelentős régészeti magángyűjteményt hozott létre. Megírta és 1942-ben közreadta Dunaalmás község történetét. Realista szemléletű olajképei történelmi tárgyú kompozíciók, ill. tájképek, csendéletek jellemzik munkásságát.
Irodalom
Felvidéki művészek kiállítása, Komáromi Lapok, 1943. március 6.
~, Tata Barátai Körének tájékoztatója III., Tata, 1981
[Sz. V.]: ~ kiállítása a tatai múzeumban, Dolgozók Lapja, 1969. szeptember 11.
WEHNER T.: Dunaalmási beszélgetés ~gyel, Dolgozók Lapja, 1975. október 28.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1969 • Kuny Domonkos Múzeum, Tata
1994 • Dunaalmás (emlékkiállítás)
1998 • Klapka György Múzeum, Komárom (emlékkiállítás).
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Kuny Domonkos Múzeum, Tata.
