1972-78: Magyar Iparművészeti Főiskola, Ipari Formatervező tanszék. 1981-89 között Japánban az európai és ázsiai filozófiák, vallások és esztétikai rendszerek összehasonlítása terén végzett tanulmányai művészetében meghatározó érvényűek. Érdeklődése középpontjában a századelő Európájának kvantumfizika tudományban elért eredményei és Kelet-Ázsia ősi szellemisége között vont párhuzam áll. A makro- és mikrokozmosz megnyugtató harmóniáinak láthatóvá tételén, egyfajta vizuális zene létrehozásán munkálkodik, amely gyógyító ellenpontként szolgálhat elmechanizálódó kultúránkban. A tantrikus hagyományoknak megfelelően az intuitív-szellemi-kreatív szubsztanciák elismeréséért száll síkra. Ebben a témában napilapokban, tanulmánykötetekben jelentek meg írásai. 1995-től a Budapest Klub tagja, amelynek adományozott díjait készíti. 1981-ben Japánban díjat nyert a Saitama-pályázaton, amikor szobrát köztéren állították ki.
Irodalom
SZÁVAI G.: Eurázsia közepén, Új Magyarország, 1991. szeptember 9.
BEKE L.: Beszélgetés egy eurázsiai magyar szobrásszal, Ring, 1993. április 7.
BÁNÓ A.: Világtojás - Interjú ~nal, Pest Megyei Hírlap, 1993. április 10.
VAJNA T.: Hun volt a Han dinasztia?, Kapu, 1993/5.
BURKUS J.: Szoborzene, Heti Magyarország, 1994. február 18.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1992 • Jókai Múzeum, Komárom (SZL)
1993 • Szlovák Kultúrközpont
1995 • Szt. Kristóf Galéria
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1977 • Békefesztivál, Kamakura (JP)
1981 • Japánban élő külföldi művészek 3. kiállítás, Csikjudó Galéria, Ginza-Tokió (JP)
1990 • Ueno Múzeum, Tokió (JP)
1991 • Le Salon, Grand Palais, Párizs (FR)
1994 • Közlekedési Múzeum, Budapest
1997 • Mai magyar képzőművészet, Caracas (VE).
