1923-1926: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bosznay István, Vaszary János. 1926, 1929: párizsi és amszterdami tanulmányutak. 1929-1931: Magyar Iparművészeti Főiskola, belsőépítészet, mestere: Kaesz Gyula. 1934-től a Szocialista Képzőművészek csoportjának tagja. 1937: tanulmányút Párizsba. 1945-1946-ban az Európai Iskola, majd 1946-1948-ban az Elvont művészek magyarországi csoportjának tagja. 1992: a Széchenyi Művészeti Akadémia alapító tagja, 1994: Kossuth-díj; 1999: Herczeg Klára-díj (senior). 2004-ben Budapest Főváros II. kerületének Önkormányzata díszpolgári címmel tüntette ki. Első korai nonfiguratív próbálkozásai után a 20-as évek végén organikus-konstruktív térkonstrukciókat alkotott, majd hosszú évekre felhagyott a képzőművészeti tevékenységgel, Molnár Farkas irodájában belsőépítészeti feladatokat látott el. 1939-től, felesége, Lossonczy Ibolya biztatására kezdett újra festeni. Konfigurációnak nevezett képei a Kállai Ernő által képviselt bioromantika megtestesítőjeként, térben úszó alakzatokat, a művész későbbi korszakának egyik alapmotívumává váló ikerháromszögeket, nyalábokat jelenítenek meg, másrészt expresszív, drámai erejű lenyomatai a korszak vészterhes hangulatának. Művészete először az 1945-1948 közötti periódusban teljesedett ki. Folytatta, immár nagy méretekben (Fájdalom és remény, 1945, Temetés, 1946), a „lélek mélyvilágát” [Kállai E.] tükröző, a motívumok burjánzásán, egymással való ütköztetésén alapuló, erőteljes, szuggesztív kompozícióit, másrészről körös kompozícióival egy éteri, saját meghatározása szerint minden pszichologikumtól mentes, szubtilis képi rendszer kidolgozásán munkálkodott. Ugyanilyen tiszta, sallangmentes formaképzés jellemzi a több interpretátora, így Hamvas Béla által is „meditatív objektumnak” nevezett Tíz tábláját (1946-47) is. Ekkkor készült különböző alakú fatáblákba vert szögek köré tekert fonalak összjátékát kompozíciós elvvé avató Spárgaképeinek sorozata. 1949-től, baloldali politikai meggyőződésének engedve néhány szocreál művet készített, majd abbahagyta művészi tevékenységét. Hosszú vívódás után több éven át festette az 1962-ben befejezett monumentális Tisztító nagy vihar c. művét, addigi munkásságának, csalódásainak, reményeinek nagyszabású összefogla-lását, melyen két forgó spirális köré rendezve felvonultatta motívumait, egyszersmind emléket állítva az 56-os forradalomnak is. Ettől kezdve nagyszabású, vissza-visszatérő problematikájú képsorozatokban járta körül az őt foglalkoztató kérdéseket: pl. a térben lebegő parányi fénytelített alakzatokét, a kártyalapszerűen kiterülő formákét, a robosztus kürtőkből összerótt, őslényekre emlékeztető motívumok burjánzását, a hegyesszögű villámok cikázását stb. Az ezeket kiegészítő néhány figuratív ciklussal együtt az 1960-as évek közepétől kibontakozó művészete hitvallás az alkotás csorbíthatatlan szuverenitása, az impulzív, az ellentétes pólusokat vállalni tudó alkotói magatartás mellett. Skrupulusok nélküli, a legkülönbözőbb elemeket szabadon vegyítő alkotói magatartása akaratlanul a posztmodern elveket előlegezi, jóllehet a magyar nonfiguratív festészet egyik csúcsteljesítményeként értékel-hető művészetének hatása csupán néhány (Bak Imre, Molnár Sándor) alkotó esetében közvetlenül kimutatható. Festészeti tevékenysége mellett jelentősek vizuális naplóként is felfogható grafikái, plasztikai kísérletei is.
Irodalom
KÁLLAI, E.: Wo stehen unseren jungen Künstler?, Pester Lloyd, 1940. december 25.
KÁLLAI, E.: Ausstellung Thomas und Ibolya von Lossonczy, Pester Lloyd, 1943. április 25.
HAMVAS B.-KEMÉNY K.: Forradalom a művészetben, Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, Budapest, 1947
HAMVAS B.: Yantra és absztrakció. ~ képei, h. n., é. n. [Budapest, 1947]
PASSUTH K.: ~ kiállítása, Tükör, 1971. február 9.
MEZEI O.: ~ újabb képei, Művészet, 1972/6.
BOZÓKY M.: ~ (kismonogr.), Budapest, 1976
MEZEI O.: ~ és a magyar szürrealista absztrakció, Művészet, 1979/7.
LÓSKA L.: Exhibition of Ibolya Lossonczy and Tamás Lossonczy, The New Hungarian Quarterly, 1988, No. 111.
MEZEI O.: Belső erők. ~ és Lossonczy Ibolya művészete, Művészet, 1988/5.
a Művészet ~ összeállítása (SINKOVITS P., PATAKI G., MEZEI O., ANDRÁSI G., LÓSKA L. írásai), Művészet, 1989/6.
Lossonczy (mappa, bev.: PATAKI G.), Budapest, 1991
PATAKI G.: Egy művészeti zárvány: ~ spárgakompozíció-sorozata, Ars Hungarica, 1994/1.
~-FÁBIÁN L.: Haiku-könyv, Budapest
~: 1956 (bev.: SÜMEGI GY., Budapest, 1995)
PATAKI G.: ~ (monogr.), é. n. [1995] (bibliográfiával)
MOLNÁR S.: Az időtlenség kulcsa, ~ köszöntése, Új Művészet, 1999/10.
ERŐSS N. (szerk.): ~, Lossonczy Ibolya, MAROSI E., MEZEI O., PASSUTH K., PATAKI G. írásaival, Budapest, 1999 (bibliográfiával).
PATAKI G.: Cavintonkoboldok. ~ papírszobrai, in: Új Művészet, 2001/12., 10. p.
FRANK J.: 100, in: Élet és irodalom, 2004. ápr. 30. 30. p.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1941 • Műteremkiállítás [Lossonczy Ibolyával]
1943 • Alkotás Művészház, Budapest
1947 • Galéria a 4 Világtájhoz, Budapest [Lossonczy Ibolyával]
1948 • Képzőművészek Szabadszervezete
1971 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Zodiákus Klub, Esztergom
1978 • Műcsarnok, Budapest
1980 • Összecsengések, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész Galéria [Palasovszky Ödönnel]
1981 • Megyei Képtár, Győr
1983 • Babits Mihály Megyei Művelődési Központ, Szekszárd
1984 • Dobó István Vármúzeum, Eger
1985 • ~ rajzai, Óbudai Pincegaléria, Budapest
1987 • Fészek Galéria, Budapest • Sombathelyi Képtár [Lossonczy Ibolyával], Szombathely
1988 • Kecskeméti Galéria, Budapest
1989 • Miskolci Galéria, Miskolc [Lossonczy Ibolyával] • Sillye Gábor Művelődési Központ [Lossonczy Ibolyával], Hajdúböszörmény
1992 • II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc
1995 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.)
1997 • Szinyei Szalon
1999 • Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Fővárosi Képtár, Budapest • Stúdió Galéria, Budapest
2001 • Vízivárosi Galéria, Budapest
2003 • Párizsi Kék Szalon (állandó kiállítás), Budapest
2004 • Fészek Galéria, Budapest
2009 • Magyar Nemzeti Galéria A épület.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1924 • Képzőművészeti Főiskola ifjúsági kiállítás, Budapest
1944 • Új romantika, Tamás Galéria, Budapest • Szabad nép-szabad művészet!, Rózsa Miklós-emlékkiállítás, MKP IV. ker. szervezete, Budapest
1947 • Az Európai Iskola I. kiállítása, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége IV. ker. szervezete, Budapest • Elvont művészet I. magyar csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest
1947 • Új világkép, Galéria a 4 Világtájhoz, Budapest • Elvont művészek II. magyar csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest • Salon des Réalites Nouvelles, Párizs
1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest
1952 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1967 • The Twentieth Century Hungarian Avant-garde, Indiana University Art Museum, Bloomington (USA)
1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1977 • Vaszary János tanítványai, Kuny Domonkos Múzeum, Tata
1982 • Kállai Ernő emlékezete, Óbuda Galéria, Budapest
1983 • Hungarian Art, Fordham University Library, New York
1984 • Grafikák Kállai Ernő hagyatékából, Óbudai Pincegaléria, Budapest • Az (ismeretlen) Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest
1981 • Pinctura hongaresa actual, M. de Mallorca, Palma de Mallorca
1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest • Párbeszéd. Hamvas Béla és a képzőművészet, Szentendrei Képtár, Szentendre • 4x4 from Hungary, Bard College, Annandaleon-Hudson (USA)
1998 • A fordulat évei, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Fővárosi Képtár, Budapest
Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kecskeméti Képtár
Modern Múzeum, Jeruzsálem
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely.