1965: Akademie der Bildenden Künste, Festő- és grafika szak, Stuttgart. 1956-tól Berlinben él és dolgozik. Részt vett a Makói Grafikai Művésztelepeken. 1980-tól a festményekkel párhuzamosan videókat is készít. Prix International Salon de Paris, Juvisy; Művészeti alap ösztöndíja, Bonn; a „Retina” fődíja, Szigetvár; a Magyar Képzőművészek Társaságának díja, Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr; 1995: a Neue Berliner Kunstverein videótámogatása; 1996: a 18th Tokyo Video Festival díja; ZKM Karlsruhe, Artist in residenz; az 5. Brémai videóművészet 1. díja. Munkáiban a tudományok, a matematika, a fizika, Einstein relativitáselmélete, a rend és a káosz, a biztos és a bizonytalan, a véletlen, a kontrollálhatatlan, a képzelet, az illúzió, a nézőpontok különbözősége, az egység és a sokféleség, az ábrázolhatóság és az absztrakció, a mozgó és a statikus, kelet-nyugat, a különféle társadalmak közti különbség foglalkoztatja. Nem akar ezekre a problémákra határozott választ adni, mégis sajátos, személyes interpretációt nyújt. Szkeptikus reflexió és humor egyaránt jellemzi gondolkodásmódját, műveit. Korai, főként grafikai jellegű alkotásai bizonyítják, hogy ~ nem elsősorban videóművész. Későbbi videómunkáin is érzékelhető a képzőművész és a médiaművész gondolkodás- és látásmódja közti fokozatos átmenet. Legkorábbi videóin a grafikai princípiumok és az időbeli változások egymásra hatása figyelhető meg (Die Flucht, 1983; Hydrografik, 1986). Filmkockáira gyakran ráfest, rárajzol vagy festői, grafikai módon manipulálja azokat, így olyan szekvenciák gyors egymásutánját vetíti elénk, amely által egy megváltozott, virtuális vagy impresszionisztikus valóságot hoz létre. 1981-es első videófilmje egy egyszerű optikai jelenségre épül. A későbbiekben azután már narratívabb videókat készít, sőt, már a 80-as évek közepétől gyakran rádiójátékokat vagy archív felvételeket – mint dekonstruktív nyersanyagokat és történettöredékeket – is applikál videómunkáiba. A 90-es években (Hypnosis, 1993) készült videói arról tanúskodnak, hogy alkotójuk nem esik a médium hatásának hipnotikus bűvkörébe, hanem mindig egy szükséges és felelős döntésre készteti nézőit is. A Weisser Faden (1992) egy autóutazás során váltogatja a sofőr által látott és gondolt dolgok képét, párhuzamosan a hangokkal, szavakon és látványokon keresztül, a cselekmény és reflexió dialektikus megfeleltetésével. A Glossolalie (1991) a „beszélő nyelv” jelenségére épül; a beszédnek gyakran összekapcsolhatatlan, összefüggéstelen, érthetetlen artikulációinak töredékére, ami sokszor az ördögi eksztázis vagy a tudathasadás határát súrolja, ami egyben Németország újraegyesülését követő állapotának is egyfajta leírása. A Mauerläufer (1991) témája a Berlini Fal és két balett-táncos mozgásának keresztezése. A 90-es években ~ gyakori témája a grafittikkel ékes Berlini Fal (Hammelsterben, 1992), a magyar ’56, valamint a vasfüggöny-korszakot követő identitászavarok érzékeltetése (Identität, 1991). A művész időablakokat nyit és a látványon és a hangokon keresztül, műteremablakán át kíséri figyelemmel – magyar emlékeivel párhuzamosan – berlini szomszédjainak életét (1/61 Chamissoplatz, 1993). A Fragmente (1993) Kurtág György zenéjén keresztül a beszélt és az írott világ fragmentumait konfrontáltatja vizuális aforizmákkal. A talált anyagok kollázsolása és egyéni látásmód alapján való átrendezése az alapja képeinek, grafikáinak és videóinak egyaránt. Videóképeit is szobrászként modellezi, manuálisan tapinthatóvá teszi azokat. A gyors, átmeneti és pillanatnyi képek is egyaránt jellemzőek grafikáira és videóira (Proscenium, 1989). 1997-es videója és elektrografika-sorozata (Gedanken zur Flugangst) a repüléstől való félelmet – és egyben az akademizmustól való iszonyt – asszociációs módszerével, a képfelbontással, valamint a festői és a komputergrafikai eszközök együttes alkalmazásával vizualizálja expresszív, absztrakt képekké. Festői és vizuális nyelvezete egyszer használatos, sosem ismétlődő vagy visszatérő jelekből áll. Ezeket a festői elemeket egy szabad, többközpontú rendszeren belül – nézőpontját, mint megfigyelőét folyton változtatva – alkalmazza. Munkássága sémáktól mentes, invenciózus teremtőmunka.
Irodalom
BÖHMER, G.: Künstlerportrait A. Lux, Stuttgart, 1965
Repertorium Artis (Guide Européen des Beaux-Arts), Monte Carlo, 1966-1967
SÍK CS.: ...minden kor művészete, Győri Műcsarnok, Győr, 1976
FÁBIÁN L.: ~ munkáiról, Mozgó Világ, 1982
BEKE L.: A Lux Filmek 1981-1983, 1983
HEGYI L.: Megjegyzések ~. művészetéhez, 1987
STRENGE, B.: Grossstadt als Inspiration, Zeit Magazin, 1991
FÁBIÁN L.: Valami az agyban diktál, Új Magyarország Magazin, 1992
DAXL, H.: A. Lux - Unteilbar Parallel/Invisible Parallel, Berlin, 1994
WEBER, S.: Fort-Bewegung (Mediagramm), ZKM-Gastkünstler, Karlsruhe, 1996
FÁBIÁN L.: Angst vor dem Akademismus, in: A. Lux - Gedanken zur Flugangst, Video und Elektrografiken, kat. Raszter Stúdió, 1997.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1962 • Haus der Kunst, München
1969 • Galerie Trost, Lippstadt • Gallery Egg and Eye, Los Angeles
1975 • Józsefvárosi Galéria, Budapest
1978 • Galerie Rudolf, Heidelberg
1979 • Bankside Gallery, London
1980 • Csili Galéria, Budapest
1982 • József Attila Múzeum, Makó • Drawing, Pécsi Galéria, Pécs
1983 • Fészek Galéria, Budapest
1987 • Galerie Eremitage, Berlin
1989 • Dialog [Koncz Andtással], Fészek Galéria, Budapest
1990 • Magyar Ház, Berlin
1993 • Galerie Rudolf, Heidelberg • Galerie PA 31, Berlin • Theater unter d. Dach, Berlin (installáció)
1994 • Galerie Pankow [Bartl Józseffel, Misch Ádámmal], Berlin
1995 • Körmendi Galéria, Budapest
1996 • Csillaghegyi Galéria, Budapest
1997 • Árkád-Szalóky Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1960 • Musée d’Art Moderne, Párizs
1976 • Műcsarnok, Győr
1980 • Expo-Art, Bari
1981 • Art X, Berlin
1982 • Art X, Berlin
1983 • Műcsarnok, Budapest
1984 • G. Caminul Artei, Bukarest
1991 • ARCO, Madrid
1992 • Project House, Mail Art Collaboration, Modular Installation, New York • Mail Art, Tarragona (ESP)
1993 • Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr • MediaG „Safe”, Turku (FIN)
1994 • Mediascape, Zágráb (installáció) • Grafikai Művésztelep, Makó
1996 • Katlan-piknik; M. Suvremente Umjetnosti, Zágráb (elektrografikák)
1997 • Katlan-piknik (monitorinstallációk) • Szoborfesztivál, Győr • Int. Livres-Objets ’97, Rómer Terem (Xantus János Múzeum), Győr • Zeitgenössische Ungarische Malerei, Műcsarnok, Budapest • Stadtische Galerie im Buntentor, Bréma (elektrografikák).