1938–1940: bukaresti Szépművészeti Főiskola, mestere: Cornel Medrea. 1940–1944: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Bory Jenő. 1944–1950 között rajztanárként dolgozott a székelykeresztúri gimnáziumban. 1950–1972 között a kolozsvári képzőművészeti középiskola tanára volt. Pályája kezdetén érdeklődéssel fordult a szociográfiai mozgalommal rokon falumunka felé, végzett néprajzi, népművészeti és népzenei gyűjtést, amelyekről tanulmányokban számolt be. Első szobrai a népéletből kiinduló közösségi élmények földolgozása. Később (1958–1960 között) kasírozott maszkokban és pléhkivágásokban a művészi groteszk lehetőségeit kutatta. A 60-as évek közepétől a műkő és színezett cement használata hozott korszakváltást szobrászatában. Előbb lélektani ábrázolású szoborportrékat mintázott, majd balladaföldolgozásokat, kompozíciós műveket alkotott (Budai Ilona, A haragvó Toldi, Kariatida). Pályatársakról, a kortárs erdélyi irodalmi és művészeti élet alakjairól a szobrok mellett krétarajz portrékat is készített. Kisesszéi jelentek meg kortárs képzőművészekről.
Irodalom
JÁNOSHÁZY GY.: Márkos András szobrai. Igaz Szó, 1969/12.
SZŐCS I.: Jellemzés és lényeg. Utunk, 1969/29.
Válaszok ismeretlen kérdezőnek (Márkos András válogatott írásai, BANNER Z. előszavával), Kolozsvár, 1980.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1969 • Képzőművészeti Galéria, Kolozsvár • Marosvásárhely (RO)
1976 • Korunk Galéria, Kolozsvár (RO).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
2002 • „Felezőidő”- Romániai magyar művészet 1965–75, Ernst Múzeum, Budapest.
A cikk lejjebb folytatódik.