A középkori magyar művészet európai jelentőségű szobrász testvérpárja. Egyik első művükön egy azóta elveszett felirat szerint Miklós festő fiainak mondták magukat, ennek alapján a kutatás feltételezi, hogy pályájukat festőműhelyben kezdték. Ez az adat azonban nem magyarázat arra, hol tanulták a bronzöntés technikáját, amivel egyetlen fennmaradt és további négy, forrásokból ismert szobrukat készítették. Időrendben első műveik Nagyváradra készültek, a három szent magyar királyt, Istvánt, Lászlót és Imrét ábrázolták állva. A László nyakába akasztott pajzson volt olvasható még 1608-ban a szóban forgó felirat. Ez a testvérek nevén kívül említést tesz a megrendelőről, Futaki Demeter püspökről, valamint egy többféleképpen értelmezhető évszámmal az 1360-as évekre vagy 1371-re jelöli ki a szobrok elkészítésének idejét. A feliratot tartalmazó leírásból az is kiviláglik, hogy az alakokat attribútumaik alapján pontosan azonosítani lehetett. ~ egyetlen fennmaradt alkotása a mára elveszett pajzsán 1373-as évszámot viselő Szent György-szobor Prágában található. A Györgyöt lovon, a sárkánnyal harcolva ábrázoló alkotás sok, máig minden kétséget kizáróan meg nem válaszolható kérdést vet fel: többek között azt, hogyan került Prágába (ahol már egy 1541-es forrás említi), milyen célra készült a főnézetre komponált, de már a 16. században kútszoborként felállított alkotás. A szent beállításának analógiái (a függőlegesen tartott lándzsa és a ló alatt heverő sárkány) Itália felé mutatnak, ugyanakkor arányai és részletmotívumai az udvari művészetben gyökereznek. Utolsó művük egy forrás szerint az 1390-ben ugyancsak Nagyváradon felállított, életnagyságnál nagyobb Szent László lovasszobor volt. A valószínűleg itáliai tanultságú mesterek sajátos stílusának kialakításában fontos szerepet játszhatott a kor udvari festészetének és ötvösségének ismerete.
Balogh J.: Márton és György kolozsvári szobrászok, Kolozsvár, 1934 • Magyarországi művészet 1300–1470 körül (szerk.: Marosi E.), Budapest, 1987 • Marosi E.: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14–15. századi Magyarországon, Budapest, 1995. 86–123. • Galavics G.–Marosi E.–Mikó Á.–Wehli T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, 2001.
A cikk lejjebb folytatódik.