Iskoláit Szegeden végezte, a híres Radnóti Gimnáziumban a Biológia Szakkör, majd az iskolai Önképzőkör elnöke volt. A József Attila Tudományegyetem TTK biológia-kémia szakát végezte el, majd nevelőtanár,aki tanította is tárgyait, külszolgálatos előadóművész, a Magyar Madártani Egyesület főállású szervező titkára volt, végül 1994 óta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékén adjunktus , majd c. egyetemi docens. Itt Természetvédelem, Ökológia, Ornitológia, Állatrendszertan, Környezetvédelem tárgyakat tanít, a terepgyakorlatok és a levelező oktatás (Környezetvédelem szak) felelőse.
Bővebb életrajz
Molnár Gyula tíz éves korában előbb a madárvilágot szerette meg és figyelte, majd megpróbálta élményeit fényképeken is rögzíteni. Ez a kezdetleges technikával nem sikerült, ezért könyvekből és Dr. Beretzk Pétertol tanulva, fokozatosan szert tett a megfelelő felszerelésekre. Már 15 éves korában megjelent egy fényképe a jégmadárról a Természet világa c. folyóiratban, majd sorra jelentek meg képei más természettudományos lapokban is (Búvár, Élet és Tudomány stb.). Helyi és országos pályázatokon nyert díjakat.
Önálló kiállításai Szegeden a Képtárban több alkalommal, valamint kultúrházakban, majd más városokban (Salgótarjánban, Szentesen, Csongrádon, Pécsett stb.), külföldön pedig Darmstadt-ban (Németország) voltak.
A hazai szakkönyvekben igen sok képe jelent meg illusztrációként. Kitüntetésként Szeged Város Alkotói Díját és a Környezetünkért Miniszteri Kitüntetést adományozták neki. Molnár Gyula előbb a madárfotózást művelte, majd később a természetfotózás minden területét kipróbálta. A szakma az alföldi tájak és hangulatok megörökítését tartja nagyra képein.
Társaival közösen megalakították Szegeden 1989-ben a Magyar Természetfotósok Szövetségét (naturArt), mely azóta a legjobb hazai szervezetté nőtte ki magát, és külföldön is ismerik. Ennek az egyesületnek 1989-1998-ig alelnöke volt.
Képeivel az alföldi élőlényeket, tájakat, hangulatokat igyekszik megörökíteni és a "természeti szép" bemutatásával a közönség figyelmét a természetvédelem felé fordítani. Dr. Molnár Gyula képzettsége biológia-kémia szakos középiskolai tanár, ornitológiából és ökológiából doktorált. Foglalkozása: főiskolai adjunktus a Szegedi Tudományegyetem Főiskolai Karának Biológia Tanszékén, ahol természetfotós tudását a hallgatóknak is igyekszik átadni speciál kollégiumain.
Molnár Gyula természetfotós azonos a kiváló zenésszel a Molnár Dixieland névadó alapítójával, a közismert és kedvelt dzsessz-muzsikussal. Meghatározó volt számára a gyermekkor, a 10 év körüli életkor, amikor szinte egyidőben kezdett érdeklődni a természet, a madárfényképezés és a zene iránt. Jó időben érlelődött az érdeklődése, szülői, tanári segédlettel megmaradt és fokozódott a vonzalom a két, látszólag távoli tevékenység iránt. Így mára úgy tekinthetünk rá, mint aki két dologban is legjobbak között van.
Képei többnyire madarakat, "madárportrékat", a biológus és alkotó művészember kedvenceit ábrázolják. Mindazonáltal elég sokrétű az érdeklődése, mert a változatos táj-, és virág fotók, makro-képek adnak ívet anyagainak. A fotói manapság a legmodernebb technikával készülnek - bár, ahogy az alkotó mondja, nagy figyelemmel és kitartással, korábbi technikával, manuális optikával is megörökíthető a századmásodpercnyi madár-szárnymozgás. De ehhez a több kattintáson túlmenően 54 év szakmai tapasztalata is jó, ha megvan, amit Molnár Gyula így magáénak tudhat, miután igen fiatal korban kezdett felvételeket készíteni. Képein a madár- és állatvilág sajátos arcot mutat, a fotók egyéniséget is tükröznek gyakorta, mert ugyanahhoz a fajhoz tartozó egyedek közül talán kettő sem egyforma: félénk, szelíd, bátor feketerigó például ugyanúgy létezik, még ha nem is mindig teljesen pontos és megfelelő az emberi tulajdonságok átvetítése.
A cikk lejjebb folytatódik.