1922-1925: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Rudnay Gyula. 1926-1937 között Olaszországban tanult és dolgozott. 1937-1940 között Budapesten élt, 1941-ben Kolozsváron telepedett le. 1964: Munka Érdemrend.
Az Olaszországban töltött évtized alatt folyamatos alkotómunkát végzett. Doria palota-beli tárlatán számos csendéletet állított ki, s néhány portrét, ezekről tudni, hogy szimbolikus elemeket is tartalmaztak. 1936 táján készült Jákob létrája című festményén posztnagybányai festői realizmusa novecento-s patetizmussal keveredik, meg egy kis népi romantikával. ~ következő évtizedekben készült munkái a szocialista felfogású derkovits-i értelmezés, s nem a formál-realizmus felé terelik festészetét. Az ötvenes években és a hatvanas elején érlelődik be festészetében az itáliai évek egyik tanulsága: a korai quattrocento térszerkezetét kezdi alkalmazni képei feszített tereinek komponálásánál. (Zúzmara, 1954, Elégia, 1966). E komponálással együtt járt az árnyalás elmaradása, a lokálszínek kontrasztos használata, amely így együtt a szocreál követelte stíl-realizmustól egyre jobban eltávolította, egyre nehezebbé téve helyzetét a korabeli romániai művészeti életben. Az 1968-as kolozsvári kiállítás, amelyet a Székelyföld nagyobb városaiban is bemutattak, meghozta a régen várt elismerést számára. ~ munkássága különleges helyzetű volt az erdélyi magyar piktúrában, hiszen a budapesti tanulmányait követő mediterrán hatás után a magyarországi és nyugat-európai szellemi hatásoktól hermetikusan elzárva kellett a pesti és római levegőből táplálkozó művészetét saját legmélyebb, legrégebbi élményei segítségével, provincializálódás nélkül ahhoz a korhoz és közeghez szólóvá alakítania, amelyben élt. Egyetemes összefüggéseket kereső, korszerű formanyelven dolgozó, filozofikus festő volt, az erdélyi művészet élvonalbeli mestere. Festményeinek nagy része gondolatgazdag, összegző kompozíciós mű. 1948-1957 között a hivatalos művészetpolitika irányítói „formalista művésznek” minősítették, festményeit a kiállításokról kizsűrizték.
Irodalom
SCARPA, P.: EGY FIATAL MAGYAR RÓMÁBAN, KAT.BEV. RÓMA, 1934
~: Rózsika édes!, Válogatott levelek és írások, Bukarest, 1975
GAZDA J.: ~ (monogr.), Bukarest, 1982
KÁNTOR L.: Fehér volt a világ, Bukarest-Kolozsvár, 1997
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1934 • Palazzo Doria, Róma
1963 • Horizont Galéria, Bukarest
1968 • Művészeti Múzeum, Kolozsvár • Marosvásárhely • Székelyudvarhely • Csíkszereda
1969 • Nagyvárad
1975 • Korunk Galéria, Kolozsvár (emlékkiállítás, kat.)
1988 • Hagyatékának egy részét a kolozsvári unitárius püspökségen helyezték el, ahol állandó kiállításon tekinthető meg, Kolozsvár.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1932 • Római magyar kiállítás
1947 • Jelenkori román képzőművészet, Budapest • Erdélyi Képzőművészeti Szalon, Kolozsvár
1959 • Tartományi Tárlat, Kolozsvár
1966 • Romániai képzőművészek, Peking
1967 • Moszkva.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Művészeti Múzeum, Kolozsvár
Unitárius Püspökség, Kolozsvár
Székely NM KÉptára, Sepsiszentgyörgy
Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely
