1990: Tanárképző Főiskola, Eger, rajz-földrajz szak. 1991-96: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak. Korai munkáin a hagyományos olajtechnikával vászonra dolgozott, ez a technika folyamatosan jelen van munkáiban. A 70-es években készített családi fotódokumentumokat saját személyes élményeinek dokumentációjával keverte össze. Az így létrejött fotómontázsokon egymástól eltérő idősíkokat és tereket rögzít, így a virtuális valósággal behatóan foglalkozó média-centrikus generáció képviselőjeként az innen és a túl megfogalmazását tárja a nézők elé. Ennek legkorábbi megjelenése a 70-es.tif c. print-sorozata. A 90-es évek végén a számítógép technikai lehetőségei elbűvölték.
Díjak
2001 • Strabag Festészeti Díj – alkotói támogatás
2005 • Budapest Galéria Ösztöndíja – Lisszabon
Szőrrealizmus
Nagy Gabriella képeihez
„A lételméletek érdekelnek, s ezeken túl pedig az, hogy hogyan tudok minderről kellő (ön)iróniával, a vizualitás nyelvén beszélni“ – vallja Nagy Gabriella.
Hagyományos olaj-vászon mukái kezdetben tájképeket ábrázoltak extrém légköri jelenségekről, később a képeken a tájat fotózó, szemlélő figurák jelentek meg, bevallottan Caspar David Friedrich előtt tisztelegve. Később magát festette a képre, amint szürreálisan elrugaszkodva lebeg-lubickol a tájban, azt a kérdést feszegetve, vajon, mi a hasonlóság és a különbség a vallásos áhitat és a természet megfigyelése között.
Újabb munkáin a romantika és a szürrealitás abszurdabb és ironikusabb világgá teljesedik ki: emberi attitüddel terhelt állatok kerültek a megszokott kulisszák elé. A képeken az állatok nemcsak antropomorf mivoltukkal demonstrálnak, hanem a kultúra és a természet nem minden korban evidens egységére is rámutatnak.
Az üdítő szelepként is jól működő, társadalmi és politikai konnotációkat is hordozó ironikus festményeken a történet, a dramaturgia mellett a kép-szerűség, a látvány is fontos szerepet játszik. A bravúrosan realista ábrázolás a néző felé való kapcsolódási vágy fontos csatornája. A tájba meghökkentő módon belehelyezett állatok tekintete pedig világossá teszi a kontemplatív- és ugyanakkor tükör-tartományt, s szabad utat enged az ösztönös és játékos filozofálásnak.
Nagy Mercédesz
Irodalom
Topor Tünde: Kettős spirál Artmagazin 2016/ 9
Nagy Gergely: A másik mindig veszélyes Interjú, Artportal, 2015
Révész Emese: A hegy tetején állva, Új Művészet, 2011/2
Baglyas Erika: Út menti dolgok, Artportal, 2011. január
Rieder Gábor: Várostájak, Artportal, 2009
Nagy Gergely: Szellem a képben, Műértő, 2000/2
Csizmadia Alexa: Négy festő három teremben, Műértő, 2003/4
Július Gyula: Szállj le a felhőmről, /beszélgetés/ Balkon, 2004 7/9
Muladi Brigitta: Táj, táj, táj, Új művészet,2005/5
Készmann József: A firmamentum határain, katalógus bev., 2005
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
2016 Szőrös szív A.P.A Galéria Budapest
2010 Figyelem Fészek Galéria
2005 Hidegfront, Szinyei Szalon, Budapest
2004 Rengeteg horizont, Millenáris Kiállítócsarnok, Budapest
2003 Jó messze, Várfok Galéria, Budapest
2002 Nimbus, XO Galéria, Budapest
2001 Megjelenés, Liget Galéria, Budapest /Pacsika Rudolffal/
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
2016 Szőr mentén, Pegazus, Szentbélkálla
2013 Magányos táj, Déry Múzeum, Debrecen
2010 Művészetfanatikusok, Műcsarnok, Budapest
2010 Nők mentén, Centrális Galéria, Budapest
2009 A Fal – Tájkép csata után, Római Magyar Akadémia, Róma
2009 Várostájak, Molnár Anni Galéria, Budapest
2006 10 éves a Strabag Festészeti Díj, Ludwig Múzeum, Budapest
2006 Táj kettős előjellel, Dorottya Galéria, Budapest
2005 Arc poetica, Várfok Galéria, Budapest
2004 Reflexiók, XO Galéria, Budapest
2003 Clipart, Várfok Galéria, Budapest
2002 Zöldár, Kieselbach Galéria, Budapest
2001 Strabag Festészeti Díj, Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2000 Fikciós valóság, Budapest Galéria, Budapest
Rotáció, XO Galéria, Budapest
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjtményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Déry Múzeum, Debrecen
A cikk lejjebb folytatódik.