1913-15, 1918-19: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bottka Miklós, Edvi-Illés Aladár, Erdőssy Béla, Révész Imre. 1920-tól a Szent Imre (majd József Attila) Gimnázium tanára volt, nyudíjazása (1958) után óraadó. 1937-43 között több kiállítást rendezett a növendékek munkáiból. Tanítványai közül Bartha László, Nuridsány Zoltán, Szalatnyai József festőművész, valamint Kismarti Lechner Kamill és Ödön építész neve említhető. A 20-as évek elején a pécsi művésztelepen, 1925-ben Nagybányán, a szabadiskolában, majd a Balaton-felvidéken alkotott. Több nyarat töltött Erdélyben, tanulmányutat tett Hollókőn, Göcsejen és Diósjenőn. A Rajztanárok Egyesületének tagja, 1933-tól titkára volt. Több előadást tartott, melyek egy része a Rajzoktatás c. folyóiratban jelent meg: A vonalírás gyakorlatneméről (1937), A rajzpedagógia és módszertan új útjai (1938), A korszerű rajzoktatás problémái (1940, 1942). Felesége Futásfalvi Márton Piroska festőművész. Nagy Nándor a Képzőművészeti Főiskolán ismerkedett meg a sokszorosított grafikával, legkedveltebb technikája a későbbiekben is a linóleum- és fametszés maradt. Korábbi, aprólékos, finom vonalhálóval kialakított tollrajzai a 20-as évek második felétől több metszet előkészítő tanulmányául szolgáltak. A paraszti életet megörökítő, dekoratív felfogású lapjainak egy részét többszínnyomású, ill. akvarellel színezett változatban is elkészítette. Metszetei szorosan kapcsolódtak az erdélyi fametszőművészet hagyományaihoz. Sokszorosított grafikai alkotásait a 30-as évektől kezdve érzékeny, oldott tájakvarellek sorozata kísérte. (Zsákovics Ferenc)
Irodalom
ELEK A.: Az újabb magyar grafikai művészet, Magyar Művészet, 1937/7-8.
Bővebb életrajz:
Grafikus, festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1913-1915 és 1918-1919 között. Mesterei: Botka Miklós, Edvi Illés Aladár, Révész Imre, Erdőssy Béla. 1920-tól a Szent Imre Gimnázium tanára. Tanítványai voltak például Nuridsány Zoltán, Bartha László, Szalatnyai József. A pécsi művésztelepen dolgozott az 1920-as évek elején, majd 1925-ben a nagybányai szabadiskolában, később a Balaton-felvidéken. Erdélyben töltött több nyarat. Linóleum-metszeteket, fametszeteket, többszín-nyomású sokszorosított grafikát, akvarell tájképeket alkotott. Felesége Futásfalvi Márton Piroska festőművész. Egyéni kiállítása volt a Jókai Klubban feleségével 1997-ben. Csoportos tárlatokon mutatta be munkáit a többi közt a Nemzeti Szalonban (1934, 1937, 1938, 1939, 1941, 1947), a Műcsarnokban (1944, 1953) és az Ernst Múzeumban (1954). Hazai közgyűjteményben a Magyar Nemzeti Galériában találhatók meg munkái.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1989 • József Attila Gimnázium, Budapest
1997 • Jókai Klub, Budapest (Futásfalvi Márton Piroskával).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1934, 1937, 1938, 1939, 1941 • Magyar Képírók, Nemzeti Szalon, Budapest
1943 • A magyar grafika 150 éve, Fővárosi Képtár, Budapest
1944 • Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1947 • Első zsűrimentes kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1947 • Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, Budapest
1949, 1951, 1952, 1957, 1970, 1977 • XI-XII. kerületi művészek bemutatói, Budapest
1953 • Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1954 • 150 év grafikája és kisplasztikája, Ernst Múzeum, Budapest
1957 • Csoportkiállítás, Jókai Klub, Budapest
1976 • Budai Művészek, Fővárosi Tanács Kiállítóterem, Budapest
1984 • Nagy Nándor és tanítványai, Bartók 32 Galéria, Budapest
1992 • Világörökségünk. Hollókő a ’30-as években, Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény • Udvarház, Hollókő
1993 • Akvarellek kultúrtájainkról 1930-1970, Festetics Kastély, Keszthely
1995 • Budai Márffy Ödön Képzőművészeti Szabadiskola, Bálint Sándor Művelődési Ház, Szeged • Jókai Klub, Budapest
1997 • Budai Művészek, Magyar Optikai Művek Kultúrház, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.