A tatabányai Bányász Képzőművészeti Szabadiskolában Szlávik Lajos és Krajcsirovits Henrik tanítványa volt, majd 1955-59 között Budapesten elvégezte a Művészeti Gimnáziumot. 1960-65: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kmetty János, Pap Gyula, Sarkantyu Simon, Ék Sándor. A főiskolai tanulmányokat követően Tatabányán telepedett le, hét évig tanított, majd a 70-es évek elején berendezte ötvös- és kovácsműhelyét. 1966 óta kiállító művész. Kezdetben olajfestményekkel és grafikákkal szerepelt a Komárom megyei kollektív tárlatokon, majd az Iparművészeti Vállalat részére készített tálakat, vázákat, gyertyatartókat. A 80-as évektől több nagyszabású megrendelést teljesített. Kovácsművészetének jellemzője a nagyvonalú formakezelés, ill. formaadás, és a precíz kidolgozottság.
Irodalom
KOCZOGH Á.: Párbeszéd a vas művészetéről. ~ műhelyében, Új Forrás, 1978/1.
KOCZOGH Á.: Mai magyar iparművészet. Vasművesség, Budapest, 1977
WEHNER T.: Még van tíz évem. Borongós impressziók ~ tatabányai műhelyében, Új Forrás, 1987/4.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1970 • A Komárom megyei képzőművészet 25 éve, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
1972 • Tatabánya képzőművészetének 25 éve, Kernstok Terem, Tatabánya
1975 • Mai magyar fémművesség, Műcsarnok, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Kuny Domonkos Múzeum, Tata.