A klasszicista építészet kismestere 1811–12-ben a bécsi képzőművészeti akadémián rajzot tanult. Pályáját rajzolóként kezdte Kasselik Fidél és Zitterbarth Mátyás pesti építész mellett, valószínűleg a tízes évek közepén. 1820-as évek elejétől már Esztergomban találjuk, ahol Rudnay Sándor érsek megbízásából a bazilika munkáinak építésvezetőjeként dolgozott; a templom terveit 1821–22-ben ~ nagybátyja, Kühnel Pál készítette. Az eredeti terveket ~ némileg módosítva valósította meg. A kriptát a kedvezőtlen talajviszonyok miatt teljesen átalakította, s az így megépült alsó szint vörös márvánnyal burkolt reprezentatív altemplommá vált. A Bakócz-kápolna mesteri áthelyezése is az ő nevéhez fűződik. A reneszánsz kápolna az eredeti terv szerint a székesegyház mellett helyezkedett volna el, azonban az építés közben módosult tervek ezt nem tették lehetővé, ezért ~ számozott kövekre szedte szét az épületet, és tájolását megfordítva, a főtemplom oldalkápolnájaként építette fel újra. A székesegyház építését korai erőszakos halála miatt már nem tudta befejezni, 1839-ben Hild József vette át a munkát. Az esztergomi bazilika építésével kapcsolatos ~ újítása, az üreges tégla gyártásának bevezetése Magyarországon. 1830-ban, a sikeres gyártás után az építész 56 oldalas, ábrákkal illusztrált értekezést adott ki az új építőanyagról. Az esztergomi Várhegyen folyó építkezések mellett 1825–27 között a Megyeháza kibővítését végezte, valamint Rudnay megbízásából még további négy templom átépítését: Héreg község templomát bővítette ki 1823-ban, hat évvel később Bajcs templomát alakította át, és 1831-ben tervei szerint készült el a kiegyenlített kompozíciójú vágszentkereszti (Nyitra megye) plébániatemplom. Valószínűleg ő építette az esztergomi Szenttamás-hegy kálvária kápolnáját is. Legsikerültebb klasszicista alkotása az esztergomi Szent Anna-templom (1828–31), a főhomlokzati timpanonos fedésű oszlopcsarnokkal, a Pantheon mintájára készített kupolájával és harmonikus arányaival. Pyrker László egri érsek felkérésére 1829-ben az egri székesegyházhoz készített terveket, de a templomot végül Hild József tervei alapján építették fel. 1827-ben Engel József halála után ~ folytatta a pannonhalmi apátság bővítését: a könyvtár befejezése, a harangtorony tervei és megépítése várt rá. A munkálatok 1833-ban fejeződtek be. Ezután Pannonhalmán utat és a botanikus kert vízvezetékét tervezte meg, restaurálta Dénesd község templomát. 1835-ben Balatonfüred fürdőtelepének újjáépítését végezte el. 1839-ben valószínűleg az ő tervei szerint építették fel Komárom város új Rozália- (más néven Kálvária-) templomát. Építészetelméleti írása jelent meg többek között Neuerfundene Spardächer (Pest, 1830), Neue Bauart (Pest, 1831) címen.
Edvi Illés Gy.: Az esztergomi főszékesegyház (1822–1869), Budapest, 1929 • Páckh János (kiáll. kat. az építész műveinek terveivel, fotóival, szerk.: Pusztai L., Vukov K., tan.: Prokopp Gy.), az OMF Magyar Építészeti Múzeuma és az Esztergomi Keresztény Múzeum kiállítása, Esztergom–Pannonhalma, 1989–1990.
