Képzőművészeti tanulmányait 1915-ben kezdte a bécsi Graphische Lehr- und Versuchsanstalt grafikai intézetében. 1917-ben kénytelen volt megszakítani tanulmányait, mert behívták katonának és a frontra vezényelték. 1918-ban, néhány hónapig az Iparművészeti Iskolán tanult, ahol Haranghy Jenő volt mestere. 1919 után Bécsbe utazott, ahol Johannes Itten magániskolájában szeretett volna tanulni, de Itten Weimarba való távozása miatt az iskola időközben megszűnt. 1920-ban felvették a weimari Bauhaus-ba, ahol 1923-ig a fém-osztályon tanult és dolgozott. 1961, 1974: a Munka Érdemrend Arany Fokozata; 1972: érdemes művész; 1981: kiváló művész. Egyik legkorábbi fennmaradt munkája az Öreg nő c., finom – még némi szecessziós vonaljátékot is mutató – hidegtű rajza. A Bauhaus fém-műhelyében eltöltött három éves időszak első felében réz, vörösréz és ezüst kombinációjából készített vázákat, kannákat. 1922 körül keletkezett fémtárgyai már a modern design irányába mutató kísérletek (pl. állólámpák). 1923 után Erdélybe ment: Kolozsváron és Nagyszebenben litográfiával foglalkozott 1926-ig. A 20-as évek elejétől festett. Az évtized második felétől festészetét szigorúbb, mértanias formavilág és keményebb képszerkezet jellemzi (pl. Figyelő-önarckép, 1926 k.). 1926-ban Johannes Itten tanárnak hívta meg Berlinben alapított új művésziskolájába, ahol ~ 1933-ig oktatott. 1928-1930 közötti alkotásain a tárgyi formák körvonalait felbontja a belsejükből sugárzó fény (Vonzódás; Látomás, 1930 k.). ~ ezekkel a szürreális hatású munkáival az absztrakt-biomorf képi világ felé közelített. 1933 körül Moholy-Nagy Lászlóval együttműködve reklámgrafikákat készített. 1934-es hazatelepülése után szívesen festette Szentendre, Zebegény és a Duna-kanyar tájait. A 30-as évektől szerepelt néhány Képzőművészek Új Társasága-kiállításon. A 20-as évekbeli előzményeket követően, a 40-es évektől kemény, kétkezi munkát végző emberek: a kohómunkások, kovácsok – realista felfogású – ábrázolása vált ~ egyik kedvelt témájává (Kovácsok, 1945; Nagykalapács, 1950). Ugyancsak a 40-es évektől kezdődően erőteljes kontúrok fogják össze tájképeinek formáit (Dunakanyar, 1948). A 60-as évektől éppúgy alkotott játékos, a non-figuratív eszköztárból vett elemeket is felhasználó, ritmikus hatású kompozíciókat (pl. Perui dal, pasztell, 1962), mint virágcsendéleteket vagy örökérvényű szimbólumokra épülő műveket. Jelentős művész-pedagógus volt, 1949-1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként művészgenerációkat oktatott.
Irodalom
KÁLLAI E.: Az új clair-obscur. ~ képeihez (kat., bev. tan., Budapest, 1934)
KÁLLAI E.: Das neue Helldunkel. Zu den Bildern von Julius Pap, Bratislava, 1934
KÁLLAI E.: Les tableaux de Jules Pap, Nouvelle Revue de Hongrie, 1939/5.
ELEK A.: ~ festményei, Ujság, 1940. december 1.
POGÁNY Ö. G.: ~ művészete (kat., bev. tan., 1956)
MAROSI E.: ~, Művészet, 1961/8.
ROZGONYI I.: Beszélgetés ~val, Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei III., 1963
KEREKES L.: ~ kiállítása a bécsi Collegium Hungaricumban, Művészet, 1971/2.
HAULISCH L.: ~, Művészet kiskönyvtára 97., Budapest, 1974
CLARISSE, P.: Gipszfej nélkül - a szabadban. A Nagy Balogh János Népi Kollégium és Festőiskola Nagymaroson, Művészet, 1977/7.
HAULISCH L.: ~ virágai, Új Írás, 1984/10.
BAJKAY É.: ~ the Last Hungarian Bauhaus Artist, New Hungarian Quarterly, vol. 25. No. 94.
ECSERY E.: ~, Könyvtáros, 1984/7.
HAULISCH L.: ~ hozzájárulása a Bauhaus-eszme plasztikai megjelenítéséhez, Új Művészet, 1992/11.
Das Frühe Bauhaus, Katalogbuch anläslich des 75. Gründungsjubiläums des Staatliches Bauhauses in Weimar, Berlin, 1994
KOÓS J.: ~ (1899-1983) festőművészről, Művészet és Barátai, 1995/1-2.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1947 • Magyar Képzőművészeti Főiskola (gyűjt.)
1956 • Ernst Múzeum, Budapest [Dabóczi Mihállyal] (kat.) • Plaace, Hága
1962 • Csók Galéria, Budapest
1968 • Dürer Terem, Budapest
1971 • Collegium Hungaricum, Bécs
1972 • Műcsarnok, Budapest
1975 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1979 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás, kat.) • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1981 • Ifjú Gárda Művelődési Ház, Nagy Balogh J. Kiállítóterem • Kaesz Gy. Faipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest
1983 • Haus der Ungarischen Kultur, Berlin (kat.)
1986 • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Orosháza (emlékkiállítás)
1999 • ~ és a magyar avantgárd, Városi Képtár, Orosháza • Ráday Galéria, Budapest
2000 • ~, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Orosháza • ~ a Bauhaus tanítványa, művész és pedagógus, MűvészetMalom, Szentendre.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1947 • Az Alkotás Művészház XXXV. kiállítása
1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1953 • Békeplakát és ötéves terv grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • II. Miskolci Grafikai Biennálé, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest
1952 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960 • VI. Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1970 • V. Balatoni Nyári Tárlat, Keszthely
1977 • Műhelymunkák a weimari Bauhausból 1919-1933, Műcsarnok, Budapest (kat.)
1978 • Bauhaus-grafikák, Dessau • Magyar Bauhaus-tagok munkái, Német Demokratikus Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Centrum, Budapest
1979 • Revolution und Realizmus, Nationalgalerie, Berlin (kat.)
1982 • Kollázs a magyar művészetben, Kassák Lajos Múzeum, Budapest
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Bauhaus-Archiv, Berlin
Bauhaus-zentrum, Dessau
Fővárosi Képtár, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rijksmuseum, Amszterdam
Schlossmuseum, Weimar
Városi Képtár, Orosháza.