1901: Budapesti Mintarajziskola, mesterei: Székely Bertalan, Aggházy Gyula, Nádler Róbert. Tanulmányúton járt Bécsben, Drezdában, Velencében, Firenzében és Münchenben. Az I. világháborúban a balkáni fronton harcolt, ahol foglyok és internáltak portréit rajzolta. 1921-ben a nagybányai művésztelepen és a szomszédos Felsőbányán festett, 1929-ben Tapolcán dolgozott. Mint az aradi festőközösség tagja számos kiállításon mutatkozott be szülővárosában, továbbá Temesváron, Nagyváradon, Kolozsváron, Brassóban. Termékeny képalkotó művészetében az olajfestéssel szemben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az akvarell. Finom, kékes tónusú, mély perspektívájú képei nyomán „az erdélyi táj lírikusaként” emlegette a kritika. Gyűjteményes kiállítását 1969-ben szervezte meg az aradi múzeum.
Irodalom
SZABÓNÉ FERENCZ I.: ~, in: Önarckép - az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör antológiája, Arad, 1982.