1946-1948: Beck András szabadiskolájában szobrászati tanulmányok, tanárai: Kmetty János, Koffán Károly; 1948-1952: Budapesti Műszaki Egyetem, mesterei: Rados Jenő, Csonka Pál, Weichinger Károly, Kiss Tibor, Kaesz Gyula. 1968, 1986: Ybl Miklós-díj; 1970, 1976: ÉVM-nívódíj; 1979: a Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1982: a Haza Szolgálatáért-díj arany fokozata; 1985: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1966, 1970, 1974: az Építőipar kiváló dolgozója. 1955-1962: a KÖZTI építésztervezője (Rimanóczy Gyula, Pretsch János, Schőmer Ervin műtermében); 1962-1985: az ÁÉTV építésztervezője, ill. csoport-, osztály- és műteremvezetője, ebben az időszakban a Budapesti Műszaki Egyetem Lakó- és Középülettervezési Tanszékén külső korrektorként 10 félévet tanított. 1970-1986 között a Magyar Építészek Szövetsége vezetőségi tagja, 1978-1980 között az Építők Szakszervezetének Központi Vezetőségi tagja. 1985-ben visszavonult, de még évekig gyakorló építész volt. ~ – sok kortársa mellett – jelentős szerepet vállalt abban, hogy a sztálinizmus korszakának klasszicizáló építészetét felváltó, a modernizmushoz való visszatéréssel jellemezhető törekvés ne csak a nemzetközi modern epigonja legyen, hanem önálló eredményeket is felmutasson. E tekintetben fontosak szigorúan funkcionális rendszerű szálloda-, kórház- és háztípustervei. Műveit lépcsőzetesen megmozgatott, de önmagukban zárt tömegformálás jellemzi; a széles, zárt faltömegeket a beléjük mélyedő vagy kilépő nyílások, előterek, árnyékvetők ritmikus rendszere töri meg. Az épületek gyakorta nagy tereplépcsőikkel teremtik meg környezetükkel a kapcsolatot. ~ lényegében monumentális térplasztikákként komponálta meg műveit; a belső tereknek sokszor a posztmodern jelenségére utaló képzőművészeti jellegű kiképzést adott.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1968 • Magyar Építészek Szövetsége, Budapest
1978 • Dimitrov Művelődési Központ, Veszprém [Schéner Mihállyal]
1981 • Visegrád [Virág Csabával]
1982 • Tatabánya [Virág Csabával]
1983 • Kaposvár [Virág Csabával]
1984 • Debrecen [Virág Csabával].