A Pittner család az I. világháború után a Zsil völgyi bányatelepről Argentínába telepedett át, majd hazatérésük után (1929) fiuk a nagybányai festőiskolában végzett művészeti tanulmányokat. Mesterei: Mikola András és Krizsán János. Baloldali elkötelezettsége miatt egy időre (1931) kizárták az iskolából, ekkor Klein József és Ziffer Sándor korrektúráin tanult. A nagybányai kolónián a kubizmus elkötelezett híve, a progresszív szemléletű fiatalok csoportjának aktív tagja volt. Műveinek értékét a kolónia alapításának centenáriumán (1996) szervezett kiállítások tárták föl. 1940-től Marosvásárhelyen telepedett le. Több évi visszavonultság után az 50-es évek végétől kezdett ismét festeni. Ekkori alkotásait is fokozott dekorativitás, a szerkezeti formák hangsúlyozása jellemzi. Képciklusai (Segesvári házak; Gyökerek; Gyergyói tájak) az elsődleges látvány szimbolikus átértelmezései. A korai kubista tendenciák a geometrizáló képépítésben és fölfokozott színekre alapozó festésmódban élnek tovább.
Irodalom
MURÁDIN J.: Nagybánya - a festőtelep művészei, Miskolc, 1994.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1934 • Berger cukrászda, Nagybánya • Úságíró Klub, Szatmárnémeti.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1969 • Linz • Torino
1970 • Dalles T., Bukarest
1992 • Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig, Miskolci Galéria, Miskolc
1996 • Nagybánya művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
