1936-ban érettségizett, irodistaként kezdte pályafutását, majd zenész-vizsgát tett, zenekart alapított. 1943-44: munkaszolgálatos volt, átszökött az oroszokhoz, velük jött vissza Budapestre. Családját elhurcolták, lakását lebombázták. 1945-52: a Hungária kávéházban, rendezvényeken zenélt, tánczenét és jazzt tanított. 1951-től fényképezett; a MADOMÉ-ban Haller Frigyes egyik legjobb tanítványa volt. 1953-58-ban a Honvéd Kórház dokumentációs fotósa. Ekkoriban készült egyik legsikeresebb felvétele, az Ahogy a beteg látja c., amely 1956-ban az Országos Fotóművészeti Kiállításon aranyérmet nyert. 1956: Magyar Fotóművészek Szövetsége alapító tagja. Bence Pállal együtt a korabeli fotóamatőr élet legmeghatározóbb egyénisége volt. Önálló alkotói periódusa mintegy másfél évtizedet fog át, ahogyan elmélyedt az amatőrmozgalom szervezésében, fokozatosan felhagyott az önálló alkotómunkával. 1954-75 között a Fotó szerkesztőbizottságának tagja, öt évig a Fotóművészet szerkesztésében is részt vett. Több cikket publikált a fotóamatőr-mozgalomról. 1953-68 között évente mintegy 50 kiállításon vett részt.
Irodalom
BELLER I.: ~ kiállítása a Danuviában, Fotó, 1961/6.
[-]: ~ 60 éves, Fotó, 1978/9.
HORVÁTH B.: Nem születésnapi interjú!, Fotó, 1983/8.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1961 • Danuvia Művelődési Ház, Budapest
1998 • Mai Manó Fotógaléria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1956 • Országos Fotóművészeti kiállítás, Budapest
1989 • Tízen, a MAFOSZ kitüntetettjeinek első kiállítása, Tisztiház, Budapest (kat.).
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.
