Rivera, Diego

Diego Rivera az egyik legnevesebb mexikói művész, José Clemente Orozcoval és José David Alfaro Siqueirosszal együtt a mexikói monumentális falfestészet megteremtője. Elsősorban társadalmi témákat érintett és dolgozott fel munkáiban. A mexikóvárosi Szent Károly Képzőművészeti Akadémián (Academia de Bellas Artes de San Carlos) tanult, ahol Santiago Rebull és José María Velasco voltak mesterei. Nagymértékben hatott ekkori és későbbi munkájára a karikaturista José Guadalupe Posada. 1907-ben tartotta első önálló kiállítását és ugyanebben az évben elnyert egy európai ösztöndíjat is. Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban képezte tovább magát. Madridban Eduardo Chicharro volt a mestere, Párizsba pedig olyan művészekkel ismerkedett meg, mint Picasso vagy Diaghilev. Nagy hatást tettek rá Renoir valamint Cézanne művei. A Párizsban töltött tíz év alatt azonban művei nem keltették fel sem a nagyközönség, sem a kritika érdeklődését. Rivera 1921-ben tért vissza Mexikóba, ahol döntő szerepet játszott a nemzeti monumentális falfestészet újjáélesztésében, melyet a mexikói kormány finanszírozott. Egy évvel később belépett a Mexikói Kommunista Pártba. Műveiben ötvözi az Európában tanult technikai fogásokat a legősibb mexikói hagyományokkal, melyek falfestmények formájában a kommunista elvek szószólóivá válnak. Az épületek falfelületei tökéletes médiumot szolgáltattak Mexikó történelmének és társadalmi problémáinak bemutatására, hiszen Rivera műveit elsősorban a munkásosztálynak szentelte, mely így közvetlenül láthatta azokat. 1923 és 1926 között festette meg a mexikóvárosi Oktatási Titkárság (Secretaría de Educación) freskóit, de fő műve a Chapingo-i Nemzeti Kertészeti Iskola (Escuela Nacional de Agricultura) 1927-ben készített „La tierra fecunda” (A termékeny föld) című műve, melyen az ember biológiai fejlődését valamint a természet meghódítását mutatja be. 1929-ben harmadik alkalommal házasodott meg, ekkor vette el feleségül a XX. század egyik legjelesebb festőművésznőjét, a fiatal Frida Kahlot. A következő években az Egyesült Államokban dolgozott, ahol kommunista tematikájú művei nem minden körben arattak felhőtlen sikert. Itteni munkái közül érdemes megemlíteni a detroiti Képzőművészeti Főiskola falfestményét, valamint a New York-i Rockefeller Center számára készített művét, melyet kevéssel elkészülte után lebontottak, mivel állítólag látható volt rajta Lenin arcképe. Egy évvel később Rivera újra megfestette ezt a művét a Mexikói Szépművészeti Palotában. 1935 fejezte be egyik legjelentősebb munkáját, a mexikóvárosi Nemzeti Palota monumentális lépcsőjének freskóit, ahol a festő hazája történelmét mutatja be a kezdetektől a jelenkorig. 1936-ban támogatta Trockij mexikói menedékjog iránti kérelmét, 1940-re azonban már eltávolodott az orosz vezetőtől és Frida Kahlotól is elvált. Rivera nagy számban festett kisebb formátumú műveket is, melyek hazája népi hagyományait dolgozzák fel vidám és érzéki hangulatban.