Az asztalos családból származó festő akadémiai tanulmányairól nincsenek adatok, festeni a szülővárosában élő dán származású Stunder Jakabtól tanult. Korai munkája, a hotkóci Csáky-kastély azóta szinte teljesen átalakított angolparkjának huszonnégy részletét ábrázoló „tájportréja” (1803, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Képcsarnok) a kerttörténeti kutatások fontos forrása. Szappanbuborékot fújó gyermek című festménye (1805, Márkusfalva) a vanitas-ábrázolások tradíciójának továbbélését, az Ifjú tájban című portréja (1804, Kassa, Vychodoslovenské Galéria) hátterében látható romantikus angolkert pedig az új, érzékeny természetszemlélet hazai elterjedését jelzi. Steinhübl Sámuel eperjesi kereskedő arcképének (1804, Pozsony, Narodni Galeria) hátterében az ábrázolt foglalkozására utaló tengeri kereskedelmi hajó látható. ~ 1806-ban a Bártfafürdőn tartózkodó Iljinszkij gróf meghívására Szentpétervárra utazott, ahol az orosz nemesség (Litvinov tábornok, 1812, Jitomir, Múzeum) és értelmiség (Fessler Ignác Aurél történetíró, a pétervári evangélikus egyház szuperintendense, 1821, MTA Gyűjteménye) kedvelt arcképfestőjévé vált. 1824-ben visszatért Magyarországra, s Eperjesen telepedett le. A városi polgárokról (Sterbinszky László és neje, 1835) és a környékbeli nemesekről (Forgách Júlia, 1825 k., Eperjes, Városi Múzeum; Szirmay János, 1835, Eperjes, Városi Múzeum) készített arcképein kívül tájképeket (Eperjes látképe, 1830 körül, Eperjes, Városi Múzeum), oltárképeket (Hitetlen Tamás, 1834, Eperjes, evangélikus templom) és allegorikus-mitologikus ábrázolásokat (A tavasz [Flóra, Május], 1820–30-as évek fordulója, Eperjes, Városi Múzeum) is festett.
Divald K.: Adatok Rombauer János festőről, Budapest, 1904 • Tyihomirov, A.: Rombauer Oroszországban, A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1961. 131–151. • Petrová-Pleskotová, A.: Ján Rombauer a jeho presovski sucasnici (kat.), Galéria Vytverného Umenia v Presove, Bratislava, 1963. december–1964. január. • Művészet Magyarországon 1780–1830 (kat., szerk.: Szabolcsi H.–Galavics G.), Budapest, 1980. 131–132. • Szabó J.: A 19. század festészete Magyarországon, Budapest, 1985 • Galavics G.: Magyarországi angolkertek, Budapest, 1999. 41–45.
A cikk lejjebb folytatódik.