1985-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán, de már 1981-től a Visegrádi Építészcsoport tagja volt (1986-ig).; 1982-től; 1988-ig az Építészhallgatók Lapja szerkesztője, majd főszerkesztője. 1984-1987 között Makovecz Imre munkatársa, majd 1987-től 1990-ig a MAKONA (Makovecz I. építészeti irodája) építésze. 1987-től Szerencs főépítésze. 1989-ben a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tanáraként kezdett dolgozni. Az AXIS építészeti iroda tagja lett 1990-ben, ugyanebben az évben a jarnai (SVE) Asmussen Építészeti Iroda munkatársa is volt. 1993-tól Zebegény főépítésze, s rövid ideig a londoni Charles Walesi Herceg Építészet Intézete vendégtanára. ~ számára az ember eredendő tereit rekonstruálni igyekvő, Makovecz Imre organikus építészetéből táplálkozó Visegrádi Csoport adott szellemi alapot. A MAKONA munkatársaként ő is – mint sokan mások – Makovecz „élő építészetének” közvetlen hatása alá került, s mestere stílusának jellegzetes elemeit kezdte alkalmazni: plasztikusan formált tömörfalas, gyakorta centralizáló rendszerű, terméskőből, fából emelt épületeit természeti képződményeket idéző gerendaszerkezetek, hullámzó, aszimmetrikus tetők fedik. Mindezt többnyire a magyar organikus építészet hagyományos épülettípusain – közösségi házakon, iskolákon stb. – valósította meg.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1984 • Fiatal Építészek [a Visegrádi Csoporttal], Budapest
1985 • B. de Paris [a Visegrádi Csoporttal], Párizs • Magyar élő építészet, Budapest, Gödöllő
1988 • A MAKONA kiállítása, Budapest
1988 • Organikus építészet, Szeged
1989 • Tölgyfa Galéria, Budapest
1991 • Magyar organikus építészet, XLV. Velencei Biennálé, Velence
1992 • Magyar organikus építészet, Ernst Múzeum, Budapest (a vándorkiállítás útja • Vancouver, Debrecen, Berlin, Varsó, Krakkó, Pozsony, Szeged, Bukarest, Prága)
1994 • Élő építészet, Kassa
1994 • Architectura e Natura, Torino.
