Karlsruhéban és Bécsben tanult. Budapesten először Szkalnitzky Antal, majd Ybl Miklós mellett dolgozott. Első nagyobb alkotása gróf Batthyány Lajos mauzóleuma (1871) a Kerepesi úti temetőben. Fő művei, a Hősök terén levő Műcsarnok (1895, Herzog Fülöp Ferenccel közösen) és a Szépművészeti Múzeum (1900–06) a görög építészet elemeinek eklektikus alkalmazásával épültek. A tér közepén álló Millenniumi emlékmű építészeti részének terveit ugyancsak ő készítette (a szobrok és a domborművek többsége Zala György munkája). ~ készítette több fővárosi emlékmű (Deák-szobor, 1887; budavári Honvéd-szobor, 1882; Arany János-szobor, 1883) talapzatának terveit. Festőként 1880-tól állított ki a Műcsarnokban. 1880–1902 között az Iparművészeti Iskola tanára volt. Városképeit a Budapesti Történeti Múzeum őrzi. Életműkiállítását 1996-ban a Szépművészeti Múzeumban rendezték meg.
Elek A.: Schickedanz Albert, Nyugat, 1915/19. • Gábor E.: Az Ezredéves emlék, Művészettörténeti Értesítő, 1983/4. • Istvánfi Gy.: Műcsarnok, Budapest, 1986 • Prohászka L.: A Millenniumi emlékmű, Budapest, 1988 • Barkóczi Gy.: Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1989 • Schickedanz Albert 1846–1915 (kat., szerk.: Gábor E.–Verő M.), Budapest, 1996 • Vizy L.: A Batthyány Mauzóleum a Kerepesi úti temetőben, Műemléklap, 2001/11–12.
A cikk lejjebb folytatódik.