Négy egyetem kilenc szakán három diplomát (biológia, filozófia, esztétika) szerzett. Munkásságára Platón, Nietzsche és Heidegger gyakorolta a legnagyobb hatást. A Cseresorozat Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskola (1982) létrehívója. A cserének nevezett unideologikus, együttgondolkodásra épülő médium kitalálója. 1984-től kezdve évenként művészeti fesztiválokat (Gyorskettő, Kibontakozáskedvelők, Röviden, Láthatatlan művészet, 15 Titanic fesztivál 1988-tól stb.) szervezett. 1986-87-ben számos cserét bonyolított le a Hejettes Szomlyazókkal közösen a Platón barlangjának nevezett pinceklubban. Az idő problematikája fontos szerepet játszik tudományos és művészeti tevékenységében. 1991-ben egy alternatív hirdetési-kommunikációs mozgalomhoz csatlakozott, amelyet Wolfram Helmle alapított, és amely a „32-esek” nevet kapta, mivel Sebeő a Hirdetés című újság 32. rovatában, az olvasói rovatban jelentette meg kreatív, költői-ismeretelméleti hirdetéseit, melyre sokan reagáltak. Erről azt nyilatkozta, hogy „ez a 21. századnak készül. 1994-től működik az általa létrehozott Első Memória Fejlesztési Tréning. A CSNFM számos közös cseréjének és performanszának aktív közreműködője. Új népművészet 2050-2192 címmel 1992-ben rendezett kiállítást rajzaiból a Bartók 32 Galériában. Ugyanebben az évben drámaíróként is jelentkezett a „Gondolám, a malom” c. művével, amit Tandori Dezső a Madách utáni összefoglaló magyar drámának aposztrofált. 1996-ban Gondolatcsere Rádiót működtetett heti rendszerességgel. Drámaíróként a Gondolám a malom c. művével hívta fel magára a figyelmet. 2002-ben megalapította a SCI-FILO-HUMOR Tanszéket.
Hirdetési tevékenysége megelőzte és megelőlegezte a netes fórumokat, azok „prehisztorikus” verziója, de far severö sapirico névvel (és más nickname-ek alatt) később a net idején, aktív alakítója lett számos online beszélgetésnek , köztük a törzsasztal.hu-nak is.
Munkássága
Ő dolgozta ki az unideologikus gondolatcsere elméletét, amelyet – többek között – az alábbi minőségekkel és folyamatokkal jellemzett: lényeglátás, folyamatérzékenység, titokranyitottság, világszerűvéválás. E fogalmak központi szerepet játszottak alkotói, szerkesztői, kiadói és szervezői tevékenységében is, melyet a görög dialogikus filozófia mellett a punk kultúra is inspirált. Művészetelméleti munkásságát a Csere elmélete és gyakorlata mentén fejtette ki, így a Csere (mint filozófia) egy hermeneutikai és fenomenológiai alapokon álló művészet- és kommunikációelméletnek is tekinthető, melynek útmutató alapfogalmai az ónia és a határlepusztítás.
1990-től vett részt az internetet Magyarországon megelőző 32-es Fórum újságbeli megalapításában.
A tudomány és a fantasztikum toposzai hatják át legfontosabb drámai művét is, amely a beszédes „Gondolám, a malom” címet kapta. Erre rendkívül tág eszme- és kultúrtörténeti horizont is jellemző, hiszen műfaji megjelölése „rapszódosz-kórusmű”, párbeszédei pedig nemcsak a görög tragédiákból, de a kora újkori pikareszk regényekből is építkeznek, miközben a telepata, überintellektuális űrszéllovasok és az érző emberi lények háborúját mesélik el egy olyan kerettörténetben, amely a reprezentáció (az elbeszélés és az ábrázolás) problematikájára épül.
Eddigi utolsó nagy prózai műve (már Far Severő Sapiricóként) a Yestem trilógia, ami az életművet jellemző episztemológiai és ontológiai kérdéseket vizsgálja tovább az új elektronikus világ problémahorizontja előtt, hiszen a A Yestem a „Gondolám, a malom”-hoz hasonlóan kísérlet egy újabb drámafajta megteremtésére. Ahogy a korai fő műben, a „Gondolám”-ban, úgy itt is a lét és tudat különféle síkjai és dimenziói tolódnak egymásba, és ekként mindkét mű felfogható a Csere és a Cseresorozat esszenciális megnyilatkozásaként is, mivel egyesítik és konfrontálják a filozófia, az irodalom és a természettudományok különféle eszméit és gondolati struktúráit
Főbb művek :
Hogyan készítsünk Cserét ? (1983)
Martin Heidegger helyéről (1984)
Bevezetés a Wagner-i és a Nietzsche-i zenefelfogások közti különbségekbe (egyetemi szakdolgozat,mek.oszk.hu , 1985 )
Új ABC (1985)
Balerina — rádiójáték (1985)
A CSNFM madridi lerakata, 1985
Magyar—magyar magyarázó I–II. (Magyar Elektronikus Könyvtár,mek.oszk.hu , 1988, 2003
Gondolám, a malom (Gondolat—jel Kiadó, 1992), mek.oszk.hu 2001
Filozofikusság a ’80-as évek magyar művészetében (in.:A modern posztjai,Nemzeti Kulturális Alap, 1994)
Első Memória Fejlesztési Tréning (1994, Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyszám : 156915)
Yestem mek.oszk.hu, 2010
(Az) utolsó grönlandi viking , mek.oszk.hu,2014
Yestem II. paraklészisz- kibernEtika , mek.oszk.hu,2015
Hornyik Sándor: A Cseresorozat lényegéről, mek.oszk.hu, 1072 oldal, szerkesztette Hornyik Sándor és far severö sapirico, 2015
Kiállítások, amiken résztvett vagy szervezett:
1984.10.16-22.és 24- 28..- GYORSKETTŐ fesztivál, Bercsényi Klub (a klub október 23-án zárva tartott), 32 műsor
KIBONTAKOZÁSKEDVELŐK fesztivál, FMK, Budapest, 1985. március 1-8.
RÖVIDEN fesztivál, Galéria 11, 41 program BME, Budapest, 1986. március 25- április 8.
LÁTHATATLAN MŰVÉSZET fesztivál a Bp., II.,Kavics utcában, 1986.X. 10-12.
A Hejettes Szomlyazók és Sebeő Talán műsorai, FMK, Budapest, 1987. február 20.
Sebeő Talán graffitifotóinak kiállítása
Sebeő Talán: Come fare uno scambio? (performance a R.A.I.-nak)
ELSŐ TITANIC FESZTIVÁL, Józsefvárosi Művelődési Ház, 1988., ezt még követi 14
„Új népművészet 2050-2192 , Leletek a jövőből” című kiállítása, Bartók 32 Galéria, Budapest, 1992.
Akciók, performanszok, színpadi produkciók:
Sebeő Talán – Mertlik Ferenc : Lényeglátás és folyamatérzékenység, Gyorskettő fesztivál, Bercsényi Klub, Budapest 1984,
Sebeő Talán – Várnagy Tibor : Instant series II., Platón barlangja, Budapest, 1986
Érzékenységi búcsú ( performansz) 1986
Litván Gábor, Hejettes Szomlyazók, Cserélők : Alpinisták a pusztán, Egyetemi Színpad, Budapest 1986,
Nagy Attila, Wamper Attila, Elek Is, Beöthy Balázs, Litván Péter, Sebeő Talán: Hatan hatféleképp, Platón barlangja, Budapest 1987,
Azakinektudat az erdő szélén – A személytelenség birodalma. (Szécsi Andrással, díszlet : Sugár János) Szkéné Színház, Budapest 1988,
Litván Péter – Sebeő Talán : Az Egy meg a Kettő – Egy dyonüszoszi és egy apollói alkat Glücksverabschiedene a süllyedő Titanic fedélzetén (színdarab), Második Titanic Fesztivál, Budapest 1989,
Attingmola kísérete ( in : A civilizáció fejlődésének eddig hiányzó velejárója, a Titanic Társaság fesztiválja, József Attila Művelődési Ház, Budapest 1991)
Schreidemonstration, Toldi Mozi pincéje, performansz 1991
Önhatárlepusztítás , performansz Litván Péterrel, Szathmári Botonddal 1993,
föllépése a Tundravoice-ban, Harmadik Nulladik Titanic Fesztivál, Verőce 1999,
10 kicsi igazság , avagy miért érezzük magunkat jobbnak másoknál ( A Cseresorozat 15.Titanic Fesztiválja , MÜSZI, 2016 )
Kiadói és szervezői tevékenysége:
A Csere filozófiai fanzine 11 száma 1983-tól 1988-ig ( Archiválva az Artpool Művészetkutató Központban )
A „Platón barlangjában” nevű stúdió megteremtése ,1986
A VILÁG ELSŐ NEMZETKÖZI HIRDETŐI SZILVESZTERFESZTIVÁLJA megszervezése , Nagymarosi Művelődési Ház 1998/99
EGY ESTE PLATÓN BARLANGJÁBAN, 1986.VI.25., Bp., Kavics utca
LÁTHATATLAN MŰVÉSZET fesztivál a Bp., II.,Kavics utcában, 1986.X. 10-12.
Ármos Ózon: A tengerek kongresszusa (performanszában való részvétel, Bp. XIII., Kassák Klub, 1987. I.27.
ELSŐ TITANIC FESZTIVÁL , Józsefvárosi Művelődési Ház, 1988. IV.18. ( utána még 14 Titanic Fesztivál 2016-ig, lásd youtube )
Sebeő Talán :„Új népművészet 2050-2192 — Leletek a jövőből” című kiállítása, Bartók 32 Galéria, Budapest, 1992. május 22-31.
Előadói, gondolatcserélői tevékenysége
Gordiusz és Gorgiász 1984, Tangó a falon 1986, Van-e történelem? 1986, Van-e fejlődés? 1986, Filozófiai interaktív műsorai a Magyar Rádió „Táskarádió”, „Calypso Rádió” és „Ötödik sebesség” műsoraiban Kőszegi Gáborral hetente (1986-1991), A magyarságról 1987, Az ürügy tautológiája – Marcel Duchampról (ELTE BTK Esztétika Tanszék, 1987, archiválva az Artpool Művészetkutató Központban)1987, Előadása az undorról, az unalomról, a dühről és az ostobaságról. Hasadt Estélyek, Gazdagréti Művelődési Ház AGM 1989, Miképp is lehet beszélni unideologikusan ideologikusról? 1989, A karmáról 1991, Szinkronicitás a hipnózis irányából, avagy az idősíkok kvantumfizikai állapotairól 1991, A módbeliségről 1992, Az idősíkkutatás alapelveiről 1993, Az idő vételezése a természeti népeknél 1993, Viszonyunk az USA-hoz 1993, A nyúéjdzserek ellen 1993, Varga Béla hyparchológiai rendszere és Sebeő Taláné 1996, A Hirdetés újság 32-es ereklyéi 1996, Viszonyunk Japánhoz 1996, A sumóról 1996, Újraindítás – kerekasztalbeszélgetés az épül kínai Titanic és az optimizmus kapcsán, far severö sapirico,Kolundzsija Gábor, Szécsi Kiesel András, Bp., TAT Galéria 2014, Az Angyalokról , avagy rosszak-e az ördögök ? 2014, A vezeklésekről 2014, Hogyan legyünk úgy érzékenyebbek ,hogy közben ne legyünk sérülékenyebbek ? 2014, A bércgondolkodásról — far severö sapirico előadása a Mies van der Rohe Hausban, Berlin 2017
(a művész közlése)
Cseresorozat
Cseresorozat Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskola (később Titanic Társaság), amely 1982 óta működik különféle személyi összetételben. A Cseresorozat a hagyományos fogalmak szerint valahol a művészcsoport és a filozófiai társaság között helyezkedik el. A résztvevők előadásokat, előadássorozatokat és művészeti fesztiválokat valamint filozófiai vitafórumokat szerveztek, amelyek különféle tudományos és művészeti előadásoknak adtak helyet.
1. Cseresorozat
A Cseresorozat Nemzetközi Filozofikussági Művészetelőreiskola (CSNFM) Magyarország legnagyobb létszámú, több mint 34 éven át kurrens kulturális formációja volt , amelyen egy újfajta kommunikációs mód jelent meg: a Csere. A Csere egy „unideologikus”, felszabadító erejű, „titokranyitottságot” feltételező, sokirányú információáramlásos vita-előadásparti, amely egyúttal a CSNFM filozofikusságának emblémája is. A CSNFM filozófiájának kidolgozója és praxisának elsődleges motorja a ’80-es évek közepétől Sebeő Talán volt, aki Platón, Nietzsche, Husserl és Heidegger mentén építette föl a Csere teóriáját.
1.1. Csere
A Csere egyúttal egy kiadvány is, valahol a filozófiai-zenei-irodalmi fanzine, a szamizdat és a folyóiratművészet műfaji mezején. Az 1983 és 1988 között készített Csere kiadványokban a cserélők (Ármos Ózon, Sebeő Talán, Szathmári Botond) írásain kívül jelentős filozófiai, irodalmi és zenei szövegek is megjelentek többek között Bodó Mihálytól, Czakó Sándortól (Vágtázó Halottkémek), Danka Attilától, fe Lugossy Lászlótól (A. E. Bizottság), Grandpierre Attilától (KFKI Csillagászati Intézet), Martin Heideggertől, Herencsár Andrástól, József Attilától, Litván Pétertől, Perneczky Gézától, Röczey Györgytől, Tatár Görgytől és Varga Bélától. A Csere-kiadványok egyedi tipológiával és „formatervezési” filozófiával készültek, és minden egyes Csere tartalmazott valamilyen egyedi létezőt, egyfajta műtárgyat, amely az Ónia nevet viselte magán. Az Ónia Sebeő és a cserélők nyelvújító tevékenységének és filozófiai orientációjának jellegzetes terméke. Az Ónia egy olyan létező (ens diminitum), amely a jelenben még láthatatlan, csak a jövőben válik műtárggyá. Az Ónia nyilvánvaló filozófiai gyökerein, Heidegger ontológiáján, Husserl fenomenológiáján, és Nietzsche korszerűtlen elmélkedésein túl kapcsolatba léptethető két másik komoly hagyománnyal, az avantgárd művészettel és a tudományos-fantasztikus irodalommal is. E kapcsolatok a Csere „új” filozofikus nyelvében is kitapinthatók az alábbi fogalmakon keresztül: lényeglátás, folyamatérzékenység, határlepusztítás, stb. Nietzsche filozófiája felől szemlélve az apollói dimenziókon túl lényeges szerepet kapott a Cserében az élet és a művészet dionüszoszi aspektusa is. Az egyes Cserék nem csupán gondolatcserék lehettek, hanem a költészet, a zene, a happening, a performansz és a képzőművészet nyelvét is használhatták.
1.2. Cserélők
A Cserélők rendezvényein a legfőbb szervezőkön (Ármos Ózon, Ezüst Higany, Litván Gábor & Péter, Mertlik Mehrlicht Ferenc, Szathmári Botond, Szécsi Kiesel András) kívül Alex Schiavi, Bacsó Béla, Beke László, Bécsy Tamás, Bohár András, Csorba Simon, Csörögi István, Daubner Béla, Dresch Mihály, Érdi Miklós, a Hejettes Szomlyazók, Gazember Waszlavik László, Georg Kühlewind, Géher István, Jankovics Marcell, Kada Elek is, Karátson Gábor, Kornis Mihály, Kotányi Attila, Kovács András Bálint, Legéndy Péter, Lévay Péter, Lois Viktor, Makovecz Imre, Márton László, Ortoclase, Perneczky Géza, Sebeők János, Sugár János, Surányi László, Szentjóby Tamás, Szilágyi Ákos, Szirtes János, Szkárosi Endre, Szoboszlai János, Szőke Annamária, Takács Ferenc, Tengelyi László, Tillmann József, a Theater Erde und Himmel, Tímár Péter, Tordai Zádor, Vallai Péter, Várnagy Tibor és Vajda Mihály is felléptek, előadtak. A CSNFM évenkénti fesztiváljai közül kiemelkedtek a Gyorskettő, a Gyorskultúra, a Kibontakozáskedvelők, a Röviden és a Láthatatlan művészet, illetőleg a Titanic Fesztiválok, az 1988-as Első Titanic Fesztiváltól egészen napjainkig. A Cserélők hosszabb-rövidebb ideig együtt működtek és/vagy dolgoztak más individuumokkal és formációkkal is. 1986-tól 1987-ig a Hejettes Szomlyazókkal közösen működtették a Platón Barlangjaként ismert független kulturális centrumot, amitől fogva heti rendszerességgel Cseréket, performanszokat, tudományos előadásokat, irodalmi esteket, színházi és zenei produkciókat tartottak. Majd következtek a Titanic Fesztiválok 1988-tól, melyeket kezdetben Sebeő Talán szervezett, majd a kilencvenes évek közepétől Szathmári Botond és Szécsi András vette át a szervező szerepet 2015-ig. Szathmári a Cserén túl a szellemtudományoknak és a performanszművészetnek is jeles képviselője, így rajta és Szécsin keresztül a Titanic sorsa összefonódott a Rituális Performance Színházzal is. Hasonlóképpen Litván Gáboron és Litván Péteren keresztül később belépett a kortárs avantgárd zene és a Jósika Utcai Társulat is a szellemtörténeti tablóképbe. Sugár Jánoson keresztül az Indigo csoport és Erdély Miklós munkássága is hozzájárult a csoport szellemi arculatának formálódásához, Ezüst Higany pedig a Tápszínháznak lett oszlopos tagja. Mindezek azt is mutatják, hogy egy igen összetett, heterotópikus (Foucault) és deterritoriális (Deleuze) intellektuális Hálózatról van szó, amely az egyes individuumok perspektívájából egészen eltérő képeket mutathat magáról.
2. Legfőbb események:
1984: Gyorskettő, Bercsényi Klub 1984: Gyorskultúra, Kossuth Klub 1985: Kibontakozáskedvelők, FMK 1986: Röviden, Galéria 11 1986: Alpinisták a pusztán, Egyetemi Színpad 1986: Láthatatlan művészet, Kavics utca 1988: Első Titanic Fesztivál, Józsefvárosi MH 1988: Hasadt estélyek, Gazdagréti MH 1988: Azakinektudat az erdő szélén, Szkéné Színház 1989: Radical Eclectic Show, Berlin 1989: Szellemsüllyedés, Gazdagréti MH 1990: Olló Fesztivál, Lágymányosi MH 1991: Sol Invictus, Nap-Nap Fesztivál, Pálvölgyi-barlang 1991: Múmia, Láng MH 1992: Második Kis Magyar Performance Fesztivál, Szentendre 1992: Leletek a jövőből, Bartók 32 Galéria 1995: Évzáró Fesztivál, Műcsarnok 1995: Vég-tag-tánc, FMK 1997: Nulladik Titanic Fesztivál, Nagymarosi MH, Évente 1-1 Titanic fesztivál évtizedeken át,
25 éves a Titanic Filozofikussági Művészetiskola Gondolatcseresorozata , 1912—Titanic 100–2012 , fesztivál a Vajda Lajos Stúdióban
31 yrs / Jahre della Austauschfolge I. Ph. K. / Swapseries I. Ph. A ., Bp., 2013
A Cseresorozat NFM 15., harminchatprogramos, 2-napos Titanic Fesztiválja ,MÜSZI, 2016
Beke László : Sebeő Talán és a 34-éves Cseresorozat NFM –interdiszciplináris megemlékezés, Magyar Tudományos Akadémia ,2016.XII.03.
A bércgondolkodásról — far severö sapirico előadása a Mies van der Rohe Hausban, Berlin 2017
3. Irodalom:
11 Csere kiadvány: Kosarazni egyedül, Világfilozófia, Végtelen szeretettel, Buszosok köszönése, Ha dáma, welcome ,A fiókomban, Gyorskettő, Nyolcadik Csere : Kilencedik Csere, Borító nélkül, Mindennek itt az ideje
Filozofikusság a ’80-as évek magyar művészetében (in.:A modern posztjai,Nemzeti Kulturális Alap, 1994)
kb. 110 videofilm a youtube-on Cseresorozat címszó alatt
Artpool Művészetkutató Központ és Archívum : az összes cikk és fotó, egyéb leírások
Hornyik Sándor : A Cseresorozat lényegéről