Sziléziából Magyarországra származott késő barokk szobrász és kőfaragó, nem feltétlenül itáliai eredetű családból. Johann (Giovanni, Jan) Stanetti (1663–1726), neves bécsi szobrász unokaöccse, Anton Stanetti (1705–59) tescheni szobrász fivére. 1737 körül Teschenben működött. 1745. február 21-én Körmöcbányán megházasodott, és haláláig e város polgára volt. Már 1741-től dolgozhatott Privigyén a piaristáknak (homlokzati szobrok és valószínűleg a főoltár, 1753–57 között), és a tavarnoki kastély díszítésén. 1751-ben szignálta két rokokó asztal tervrajzát (Magyar Országos Levéltár). 1758-tól 1764-ig készült a selmecbányai főtéri háromoszlopos Szentháromság-emlék, amelynek fából készült modellje is fennmaradt (Laurentius Dando asztalosmunkája, 1757, Selmecbánya, Banské múzeum). 1756-ban szerződött a selmecbányai jezsuita templom Szent Kereszt-oltárának szobraira, 1763-ban huszonnégy címert faragott a hegybányai hieronymitáknak. Ugyanakkor megkezdte az (1880-ban lebontott) körmöcbányai Szűz Mária-plébániatemplom Mária mennybevitele-főoltárának és további szobrászi berendezésének elkészítését, amely a 19. század végén különböző gyűjteményekbe került. 1765. október 3-án Martin Vogerllel együtt szerződött a körmöcbányai obeliszktípusú, sokalakos Szentháromság-emlék felállítására, saját modellje alapján, a hainburgi Mária-oszlop mintájára. A munkát haláluk után, 1773-ra Anton Mayer és Josef Jenitzer kőfaragó fejezte be. ~ nagy műhelyt foglalkoztatott. Méltóságteljes, monumentális figurái az 1700 körüli bécsi érett barokk szobrászat, a birodalmi stílus hagyományait felelevenítő, klasszicizáló alkotások, melyek a bányavárosok művészetében számos követőre leltek.
Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon, Budapest, 1959. I. 67–68., 278. • Fritsch, E.: Stanetti, eine Bildhauerfamilie des Barock, Adler (különnyomat), Wien, 1986 • Balážová, B.: Oltár Nánebozvatia Panny Márie bývalého farského kostola v Kremnici, Ars, 1998. 1–3, 180–201.
A cikk lejjebb folytatódik.