Bővebb életrajz
Bortnyik Sándor grafikai iskolájának, a Műhelynek volt növendéke. 1934–1938 között reklámplakátok tervezésével foglalkozott, munkáival több nemzetközi pályázaton szerepelt, és díjat is nyert (Eucharisztikus kongresszus plakátja, 1938). 1938-ban, a Magyarországon uralkodó politikai helyzet hazája elhagyására késztette. Az ismert grafikus és plakáttervező, Cassandre munkái Párizsba vonzották volna, de mivel erre nem volt lehetősége, Kairóban élő rokonaihoz utazott. Egy ideig az El Ahram című napilapnak, majd a több nyelven publikáló Société orientale de publications nevű sajtótársaságnak dolgozott. Főleg politikai karikatúrákat készített. 1940-ben jelent meg a fasizmust és Hitlert kifigurázó szatirikus albumának első kiadása, az Adolf, amelyet végül a kiadó félelmében még a forgalmazás előtt megsemmisített. 1943-ban a második kiadás is hasonló sorsra jutott, és csak a nyolcvanas években megjelenő harmadik kiadás került el az olvasókhoz.
Szintén szatirikus rajzokat tartalmaz az 1943-ban készült East meets West (Ed. Schindler, Párizs). Az Egyiptomban töltött évek alatt kezdett el fotózni. 1953-ban jelent meg Etienne Driotonnak, a kairói múzeum igazgatójának szövegével az Art égyptien (Ed. Arts et Métiers graphiques) című fotóalbuma, majd 1954-ben, Tristan Tzara előszavával, az Egypte face ã face (Ed. Guilde du Livre). 1946-ban telepedett le Párizsban, és egy reklámügynökség művészeti vezetője lett.
Ekkor régi vágya teljesült: az első aix-en-provence-i Zenei Fesztivál grafikai munkáinak elkészítése során együtt dolgozhatott Cassandre-ral. 1962-ben saját reklámirodát nyitott, és főleg gyógyszer-laboratóriumok számára tervezett plakátokat és csomagolóanyagokat. A hatvanas években tevékenysége tipográfiával is kiegészült, majd megalapította saját könyvkiadóját, az Editions Svedet. Mint a Les Compagnons de Lure társaság tagja, kiállítóként és előadóként egyaránt rendszeresen részt vett a minden év augusztusában sorra kerülő lurs-i nemzetközi grafikai találkozón (Rencontres internationales d’Art graphiques).
1969-ben provence-i harangtornyokat bemutató fotóalbumával (Provence des campaniles, 1969) elnyerte a Nadar-díjat, és 1970-ben a lipcsei, valamint a jeruzsálemi nemzetközi fesztivál díját. Fotóillusztrációkat készített többek között J. Cocteau: Maalesh, J. Giono: Hussard sur le toit és J.Maillé: Piêges et contradictions du présent című könyveihez. 1972-től Dél-Franciaországban élt, és számos fotót készített a vidékről, amelyek együtt könyv alakban is megjelentek (Nice en pleine lumiêre). Egyéni kiállítása volt Nizzában, Digne-ben és Manosque-ban. A közelmúltban több mint háromezer negatívja és számos eredeti nagyítása került Franciaország egyik legjelentősebb fotómúzeumába, a chalon-sur-saône-i Musée Nicéphore Niêpce-be.
A cikk lejjebb folytatódik.