Zágrábban kezdett művészettörténetet tanulni; 1941-43: Eötvös-kollégistaként Budapesten magyar nyelvet és irodalmat, valamint délszláv irodalmat és nyelvet hallgatott, majd lemondott Eötvös-kollégiumi tagságáról. 1944: Jugoszláviában, Észak-Bánát Egységes Népfelszabadító Frontja ún. Agitprop-osztályának grafikai és képzőművészeti előadója, 1945 májusában ő szervezte meg Jugoszláviában az első antifasiszta képzőművészeti tárlatot. 1946-tól az újvidéki tanárképző főiskola tanára, 1959-től az Újvidéki Egyetem magyar tanszékének munkatársa, a régi magyar irodalom tanára. 1962: az Újvidéki Egyetemen szerzett oklevelet 1964: Híd-díj (posztumusz). A nagybecskereki lap, a Híradó csodagyerekként írt róla. 1936-ban az őstehetségek újvidéki tárlatán mutatkozott be. Művészi pályájára rajztanára, egy orosz emigráns festőművész, Alekszandar Lazsecsnikov volt hatással és egy nagybecskereki műértő ügyvéd, Gyenes Viktor, aki szakirodalommal és anyagilag is támogatta képzőművészeti kibontakozását. Képzőművészeti kritikákkal a Kalangyában jelentkezett először 1943-ban, s ettől kezdve folyamatosan írt tárlatokról, alkotókról, mind vajdasági magyar és jugoszláviai, mind magyarországi művészekről. 1945 után ő rendezte az első vajdasági képzőművészeti kiállítást Petrovgrádon (Nagybecskereken). Jelentős képzőművészeti tanulmánya a Festők, szobrászok c., amelyben a vajdasági magyar képzőművészet kezdeteit, hagyományait és alakulását tekintette át. Ő válogatta a Palicsi Magyar Ünnepi Játékok keretében rendezett képzőművészeti kiállítás anyagát a jugoszláviai magyar művészek alkotásaiból. Közéleti teendői és pedagógusi pályája miatt 1945 után kevés ideje jutott a rajzolásra, festésre. Első korszakát saját maga naturalista korszakának nevezi. Képei a természet tökéletes másolatai. Van Gogh és Gauguin, később Matisse és Picasso hatottak rá. Tíz évig csak festett, kész színekkel. Ekkor még nem rajzolt, de már a vonal vált uralkodóvá műveiben. Második az illusztrációs korszaka: a Dolgozók c. hetilapba, valamint más kiadványokba rajzolt, könyveket illusztrált. Képzőművészként azonban igazából harmadik korszakával tűnt ki. 1958-ban súlyosbodó tbc-je miatt Golnikra, a tüdőszanatóriumba került, s ottani magányában, elszigeteltségében kezdett olyan rajzokat készíteni, amelyekkel kitűnt. Erdőrészleteket, fatörzseket rajzolt. Rajzai tussal készültek, a fehér papíron a fekete vonalak sajátos ritmust alakítanak ki, majd a vékony, egyenes vonalak szinte behálózzák a lapot. Sorra készíti nagyméretű rajzait, amelyeken a diszharmónia harmóniájának megvalósítására törekszik. Rajzainak ihletője az erdő, de ettől az elsődleges élménytől eljut egy pesszimista életérzéshez és a pusztulás nyomasztó élményéhez. Hungaria 61 c. tizenöt, nagyméretű rajzból álló sorozatában – amelyet az újvidéki Ifjúsági Tribün helyiségeiben állított ki 1961-ben – a fekete-fehér felületek összeütközése feszültté teszi ritmusukat, a szürke számtalan árnyalata pedig az érzelmek sokaságát fejezi ki. ~ e rajzaival vívta ki helyét a vajdasági képzőművészeti életben. Időnként visszatért az illusztrációhoz is.
Irodalom
ÁCS J.: Európai színvonalú grafika, Magyar Szó, 1960. augusztus 7.
(LÁDI) [LÁDI I.]: Hungaria 61. ~ rajzai az Ifjúsági Tribünön, Magyar Szó, 1961. november 24.
ÁCS J.: A képzőművész, Magyar Szó, 1963. június 16.
DURANCI B.: ~ (kat., Nagybecskerek, 1973)
DURANCI B.: ~, BÁNYAI J.: A kéztartás művészete, in: ~, Újvidék, 1978
BOSNYÁK I.: ~ munkásságának szelektív bibliográfiája 1935-1990, Újvidék, 1990
BOSNYÁK I.: ~, Újvidék, 1996
JUHÁSZ G.: "Nem panaszkodott, csak belehalt" 76 éves volna, de már 33 éve elhunyt ~, Üzenet, 1996/9.
BORI I.: Beszéljünk ~ről. Beszéljünk ~ről, a képzőművészeti íróról. Beszéljünk ~ről, a képzőművészeti kritikusról. Beszéljünk ~ művészeteszményéről, in: Krónikák írókról, könyvekről, Újvidék, 1999
BOSNYÁK I.: Néhány közöletlen dokumentum. ~ kevéssé ismert életszakáról, Híd, 2000/1-2.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1954 • Hadseregotthon [Ács Józseffel], Zenta
1956 • Eugen Kiállítási Terem [Ács Józseffel], Zenta • Színház [Ács Józseffel], Topolya • Városi Kiállítóterem [Ács Józseffel], Szabadka • Városi Múzeum [Ács Józseffel], Nagybecskerek
1957, 1960 • Belgrád
1961 • Hungaria 61, Újvidék
1962 • Nagybecskerek
1963 • Belgrád, Ljubljana [Ács Józseffel, Benes Józseffel, Radmila Radojević-tyal, Mirjana Šipošsal, Wanyek Tivadarral]
1963 • Újvidék (emlékkiállítás)
1966 • Népkör, Szabadka (emlékkiállítás)
1973 • ~ 1920-1963 retrospektív kiállítás, Városi Múzeum, Nagybecskerek.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1936 • Újvidék
1938 • Szabadka
1959 • III. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Ljubljana
1961 • IV. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Ljubljana.