1952–1956: A Képző- és Iparművészeti Gimnázium. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, majd 1960-tól a MAOE tagja. A mestere neve által fémjelzett tervezői magatartás – a tervezésben-rajzban maximális, invenciózus stilizálás, korrektség, pontosság, általában sajátkezű kivitel – továbbvivője. A budapesti Karácsony Sándor utca 21-ben kialakított közös üvegdíszítő (főként csiszoló) műhelyben Tatár Károllyal, Tiborcz Pállal, Vlaity Annával és Weissmahr Judittal alakított alkotóközösségben dolgozva tervezték és kivitelezték munkáikat. Ezek csiszolt díszítésű, használati funkciójú asztali készletek, vázák, hamutartók, valamint dísz-, ajándék- és reklám-szóróajándéktárgyak voltak. 1957 és 1972 között kilencvenhárom cégnek készítettek a profiljukba tartozó, csiszolt ábrázolásokkal ellátott (a MALÉV számára repüléstörténeti, a MASPED számára szállítástörténeti, idegenforgalmi vállalatok számára Budapestet és a Balatont híres épületekkel népszerűsítő) tárgyakat, tárgysorozatokat, készleteket. A különböző borgazdaságok számára csiszolt „címkével” ellátott palackokat készítettek. Az alkotóközösség tevékenysége az ötvenes-hatvanas évek magyar „alkalmazott” művészetén belül számos, az üvegművészeti tanulságokon túlmutató művelődés, életmód, stb. történeti adalékkal szolgál.
Díjak/ösztöndíjak
1958 • Brüsszeli Világkiállítás magyar pályázata, II. díj
1962 • Emléktárgy-pályázat, II. díj.
Válogatott csoportos kiállítások
Csoportos kiállítások
1958 • Világkiállítás, Brüsszel (B).
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményben
• Iparművészeti Múzeum, Budapest.
A cikk lejjebb folytatódik.