1931-1934: Műhely, Bortnyik Sándor magániskolája. 1951-1955: Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet-muzeológia szak. 1972: Gutenberg-díj; Munkácsy-díj; 1978: Tótfalusi Kis Miklós-díj; 1991: Bodoni-díj; Magyar Művészetért Alapítvány díja; 1992: Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje; 1995: Szép magyar könyv verseny életműdíja; 1996: Kossuth-díj; 1999: Magyar Örökség-díj. Assotiation Typographique Internationale, Assotiation International de Bibliophile, Pirckheimer Gesellschaft, International Center for the Typographic Arts, Bund der Deutschen Buchkünstler tagja. 1926: betűszedő segédvizsga, a Havas Nyomda, majd a Globus szedője, mesterszedője, Az Újságot és a Reggelt tördelte. 1936, 1937: az Országos Iparegyesület ösztöndíja. Szakcikkeit közölte a Magyar Grafika és a Typographia. 1941-ben munkaszolgálatos volt, majd deportálták. 1945-1949-ben a Népszava, később annak kulturális melléklete, a Dolgozók Világlapja képszerkesztője. 1949-ben a tankönyvkiadást irányította a Nyomdaipari Igazgatóságon. 1949-1954 között a Grafikai Ipariskola igazgatója, a Révai Nyomda művészeti instruktora, majd a Kossuth Nyomda műszaki osztályvezetője volt. 1956-1962 között a Móra Könyvkiadó művészeti szerkesztője; 1962-1990 között a Helikon Kiadó művészeti és technikai vezetőjeként dolgozott. 1950-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1965-től a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1973-tól a Könnyűipari Műszaki Főiskola tanára. 1950-1975 között a Magyar Grafika, 1969-1977-ben az Interpressgraphik szerkesztője. Folyamatosan publikált a könyvtörténet, írástörténet, betűtörténet, szépműves tipográfia tárgykörében, a Magyar Grafika, a Könyvtáros, a Gutenberg Jahrbuch, a Papier und Druck, a Druckspiegel, a Print in Britain, a Graphische Revue Österreich hasábjain. A Magyar Bibliofil Társulat főtitkára. 1994-ben állandó életműkiállítása nyílt a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. Tipográfiai szemléletét a Bortnyik Sándor körében megismert konstruktivista-funkcionális felfogás alapozta meg, amit a nyomdászat gyakorlati ismerete és a mesterség történeti megismerésének igénye mélyített el. Különösen könyvcímlapjain és védőborítóin érezhető a konstruktivista síkkompozíció iránti vonzalom, melynek eredménye dekoratív, színes, játékos megoldás, vagy szigorúbb, puritánabb betűkompozíció is lehet. Széleskörű irodalmi és könyvtörténeti tájékozottság és a nyomda-technika lehetőségeinek kimagasló ismerete, állandó önképzés jellemezte tevékenységét. Tervezői és szerkesztői munkájában is kamatoztatta az írókkal (József Attila, Zelk Zoltán, Karinthy Frigyes és Ferenc, Weöres Sándor, Devecseri Gábor, Somlyó György, Illyés Gyula) és rajzolókkal, illusztrátorokkal (Kass János, Reich Károly, Szalay Lajos, Szász Endre, Szántó Piroska, Würtz Ádám) kialakított személyes kapcsolatát. A tervezőmunka mellett fontos szerepet szánt az elméleti szakírásnak, a népszerűsítésnek és a régi könyvészeti ritkaságok fakszimile kiadásának. Egyenlő gonddal ápolta az igényes hagyományt és törekedett a tömegkönyv színvonalának emelésére. A könyv, mint egységes műtárgy szellemében tervezett, ideálja az egyszerű, tiszta, áttekinthető kompozíció. Merített a könyvművészet teljes eszköztárából, de kerülte a halmozást. Nemes egyszerűség és elegancia volt jellemző védőborítóira, könyvkötéseire és tipográfiájára is. Történeti témájú munkák esetében is visszafogott, a stílusok ismeretét a stílusok tiszteletével párosította, nemcsak a fakszimile kiadványokban, hanem a stílusidézetek, illusztrációk felhasználásakor is.
Irodalom
HORVÁTH GY.: (kat. bev., Párma, 1975)
ILLYÉS GY.: (kat. bev., Vigadó Galéria, 1982)
VÉRTESSY S.: ~ könyvalkotói munkásságának évfordulójára, Budapest, 1995
FEKETE GY.: Tenyerén hordott az Isten. Beszélgetés ~ral, Magyar Iparművészet, 1997/2.
HORVÁTH H.: ~ és Asszonyi Zsófia könyvművészek kiállítása, Magyar Iparművészet, 1997/2.
Szántó Tibor és barátai. Szántó Tibor beszélgetése Tóth Gyulával, Budapest, 2001.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1973 • Műcsarnok, Budapest • Könyvmúzeum, Prága • Dürer Múzeum, Gyula
1974 • József Attila Könyvtár, Miskolc
1975 • Bodoni M., Párma (kat.) • Gutenberg Museum, Mainz
1976 • UNESCO Palota, Párizs
1977 • Budapesti Történeti Múzeum, Budapest
1978 • Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtár, Debrecen
1982 • Vigadó Galéria, Budapest (kat.) • Galerie d’Orsay, Párizs • IBA, Lipcse
1984 • Frankfurti Könyvvásár • Münchner Stadtmuseum
1985 • Zentralbucchandlung, Bécs • Katholische Akademie, Hamburg
1987, 1992 • Vigadó Galéria, Budapest
1997 • Iparművészeti Múzeum, Budapest • Helikon Kastélymúzeum, Keszthely (állandó kiállítás).