Jogi tanulmányaival párhuzamosan képzőművészeti szabadiskolákban képezte magát. 1942-ben jelent meg első illusztrációja, amelyet Nagy Lajos Kolozsvári emlék című novellájához készített (Film, Színház, Irodalom, 1942. V. évf. 34. sz.). 1945-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult Berény Róbertnél és Bernáth Aurélnál. 1947-ben kiállított Budapesten. 1948-ban illusztrációival jelent meg Gleimann A.-Mérei F. Az ember élete című tankönyv. Spanyolországban és Olaszországban tett tanulmányútjai után 1949-ben Párizsban telepedett le. Az első években csak rajzokat készített, majd az 50-es évek elején visszatért a festéshez. Kezdetben képei a valóság és az absztrakt határán mozogtak: megőrizte ugyan a figurák, formák felismerhetőségét, de erősen deformálta azokat. A 60-as években drámai látomásokból és a Baleár-szigetek természeti képeiből transzponált, oldott absztrakt festményeket készített. Hosszú ideig a párizsi Simone Heller Galéria foglalkozott műveivel. Hagyatékának egy része a budapesti Szépművészeti Múzeumba került.
Irodalom
Arts, 1951. november 9.
Le Démocrate (Svájc), 1959. február 19.
Bővebb életrajz
Jogi tanulmányaival párhuzamosan képzőművészeti szabadiskolákban képezte magát. 1942-ben jelent meg első illusztrációja, amelyet Nagy Lajos novellájához, a Kolozsvári emlékhez készített (Film, Színház, Irodalom, 1942. V. évf. 34. sz). 1945-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Berény Róbertnél és Bernáth Aurélnál. 1948-ban Ugyancsak 1948-ban vett részt a Nemzeti Szalonban rendezett plakátkiállításon.
Spanyolországban és Olaszországban tett tanulmányútjai után, 1949-ben Párizsban telepedett le. Az első években csak rajzokat készített, grafikával foglalkozott, majd az ötvenes évek elején visszatért a festéshez. 1951-ben a zürichi Galerie Bovée-ban állított ki. Kezdetben képei a valóság és az absztrakció határán mozogtak: megőrizte ugyan a figurák, formák felismerhetőségét, de azokat erősen deformálta. 1962-ben egy genfi csoportos tárlaton szerepelt, 1963-ban Annecyban festményeiből, 1964-ben Lisszabonban metszeteiből volt kiállítása. A hatvanas években drámai látomásokból és a Baleár-szigetek természeti képeiből transzponált, oldott absztrakt festményeket készített. Súlyos, visszavisszatérő depresszióval küszködött, emiatt gyakran töltött hosszabb időt a charentoni pszichiátriai intézetben. Hosszú ideig a párizsi Simone Heller galéria foglalkozott műveivel. Utolsó alkalommal – nem sokkal halála előtt – újra Zürichben, a Galerie Paul Bovée-ban állított ki. Öt festménye szerepelt 1970-ben a Műcsarnok XX. századi magyar származású művészek külföldön című tárlatán. Hagyatékának egy része a Szépművészeti Múzeumba került.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1963 • Annecy (FR)
1964 • Lisszabon (metszetek)
1960, 1963 • Galerie Simone Heller, Párizs
1969 • Galerie Paul Bovée, Zürich.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1948 • Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1962 • Quatre peintres, Genf
1970 • XX. századi magyar származású művészek külföldön, Műcsarnok, Budapest.
