1962-67: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Dózsa Farkas András volt. 1995: Ferenczy Noémi-díj; 1996: Dózsa Farkas András-díj. A diplomát követően a Ganz-Mávagnál dolgozott. 1969-től tanít a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol 1993-tól egyetemi tanár. 1997-től a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének tanszékvezető tanára. Oktatói munkájában – a tárgytervezés mellett – jelentősek a szín- és formaelméleti stúdiumok. Számos külföldi szakintézményben tett ösztöndíjasként tanulmányutat, 1975-től rendszeres résztvevője az ICSID-kongresszusoknak. Részt vett a 70-es években a magyar design megújítását célzó mozgalomban (házgyári konyhaprogram). Tervezett műszereket (Videoton Fejlesztési Intézet, Filmtechnika), játékokat (1970-től folyamatosan), szerszámgépeket a SZIM-nek (1975-80). A MÁV számára arculattervet (1974-77) készített. A mindenkori új technológiai lehetőségeket és a növekvő komfortigényeket nagyvonalúan érvényesítő munkáit a kortárs design használhatóságot előtérbe állító és eleganciával párosuló felfogása jellemzi.
Irodalom
BODOR F.: ~ formatervező pályaképe, Design, 1993/12.
ERNYEY GY.: Made in Hungary, 1993.