1984-88: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Sváby Lajos, Kokas Ignác, Dienes Gábor; 1988-90: Magyar Képzőművészeti Főiskola, posztgraduális képzés. 1988: Eötvös Alapítvány díja; Herman Lipót-díj; 1994-98: tanulmányutak: Salzburg; Sinji VRH (SL); Róma; Rotterdam; London; 1998: Bonn város ösztöndíja. ~ figuratív, narratív képeket fest. Műveinek forrása a média: reklámokból, filmekből és magazinokból választja ki motívumait, amelyek középpontjában egy vagy több nőalak áll. A média képvilágára jellemző sztereotípiákat fenntartva ~ a férfi-nő viszony és a femme fatale ikonográfiai típusait ülteti át a festészetbe. A többféle festői felfogást párhuzamosan alkalmazó ciklusok (pl.: nő oroszlánnal, delfinnel vagy férfialakkal, a nő mint angyal) egy-egy darabja a témának adekvát stílusban fogalmazódik meg, a figuratív festészet történeti korszakait idézve (pl.: szimbolizmus, szürrealizmus). Művészete a ’90-es évekre jellemző medializált látásmód egyik példája. A Nemes Csabával közösen készített story-boardok témája a média és a pénz világa.
Debreceni Boglárka: Egy préda utóélete
Szépfalvi Ágnes legutóbbi, Préda című kiállítása (Kiscelli Múzeum, 2009. július 9 – szeptember 27.) bizonyítja, hogy a művésznő nemcsak a jelenkor ikonográfiai megoldásait alkalmazza képi világának megfogalmazásakor. Évtizedekkel korábbra is visszatekint, megidézi a régi mozifilmek és a közelmúltban divatos szocialista, valamint a mozizással egyidejűleg megjelenő nagyvonalú, kézzel festett, egy adott film egy jelenetét, esetleg szereplőjét bemutató moziplakátok egyfelől anakronisztikus, másrészt nosztalgikus érzeteket keltő szimbolikáját, idoljait. Munkásságára jellemző, hogy előszeretettel használja a reklámok és a magazinok sztájlingját, teátrális modorosságait, tehát nemcsak filmes elemekből építkezik, minden szinten medializál.
Napjaink nőcsalogató médiavilágában ismét megelevenedik az amerikai pop art, a 50’s látványtára, a retrófíling térben és időben egyre nagyobb teret követel. Szépfalvi sem riad vissza attól, hogy alkalmazza a dekorativitás eszközeit, munkái, mint a story boardok egyes darabjai, akár az emberi élet képregény-kockái is lehetnének. Élet = másodpercek kimerevítései. Nőlakjai feje fölött olykor képzeletbeli szóbuborékban megjelenik néhány hangzatos, lichtensteini mondat, „That’s the way. It should have begun but it’s hopeless.” vagy „I know his heart is always with me.” Szépfalvi nőalakjai azonban másként kiszolgáltatottak, mint a fogyasztói kultúra sztereotípiákban gondolkodó, sztenderdként elképzelt ragadozó-áldozatai. A Szépfalvi-nők élnek, ezek a nők markánsak és illékonyak egyszerre, amikor nézik őket, időtlenségbe olvadnak és öröklétre ébrednek, mint az alkotó által ábrázolt Sophia Loren vagy Silvana Mangano a sokat idézett híres felvételeken.
A pop mellett Szépfalvi egyéb stíluselemeket is beépít a technikájába, hogy segítse az elmélyülést, többek között feleleveníti a japán festészetet, az afrikai törzsi művészet, a (hiper)realizmus vagy a nagybányai iskola hagyományait, felhasználva azok eredményeit. A látogatónak néhol áttételesen Ferenczy Károly-, más helyen Van Gogh- vagy Fehér László-fídbekje lehet, ez az áttételesség igaz a filmbéli jelenetek esetében is. Szépfalvi munkái tehát benyomások hatására keletkeznek, valaminek a lenyomatai, ügyes fogások segítségével, alattomosan, érzeti szinten kúsznak be jelenünkbe, érzetek hatására létrejött érzetek, melyek érzeteket generálnak, közérthető, a múltból felbukkanó, de a jelenben is érvényes hangulatok, archetípusok.
A portrék esetében Jerovetz György szerint a címadás személyes élményekre utal, a képek rideg stílusa azonban érzelmileg eltávolítja a megfestett alakokat az élmények befogadóitól. A kulissza-szerű megjelenés szembesítés a képi közhelyek valós tartalmával.
Szépfalvi a következőképpen nyilatkozott 2008-ban Ivacs Ágnesnek munkastílusáról: „Azért kapnak meg a filmstillekből jövő alaphelyzetek, mert hirtelen beugrik valami a saját életemből, vagy olyasmit látok bennük, amit ugyan nem éltem át, de szerettem volna, és amikor egy ilyen lehetőséget meglátok egy fotóban, akkor megfestem. Ezek a képek nem pusztán átfestett filmjelenetek (…) a kép, amit megfestettem, már egy másik drámáról, másik jelenetről szól. (…) Ha sikerül a képet jól megformálni, akkor másoknak is egy többletet ad, vagy más megvilágításba helyezi a dolgokat.”
A képek ambivalens érzeteket keltenek, mert nem mindig lehet pontosan eldönteni, hogy a szereplők közül (a néző is szereplő) pontosan ki a támadó és ki az áldozat, a préda. A férfi, a nő, a festő vagy a befogadó? Esetleg több szerepet is el lehet játszani a szerepjátékban? Vajon fölcserélhetők játék közben a szerepek? A több jelentéshordozó réteg egyidejű jelenléte ellenére mégis enyhén szappanopera-ízű a tartalom és a forma, a megjelenítés módja, az átemelés gesztusa. A sorozatokat vagy a filmeket is sokszor pótlékként használják a nézők. Egyszerűbb mások életét élni, mint a sajátunkat, mivel a társadalom által közvetített javak, élethelyzetek és értékek általában elérhetetlenek, megélhetetlenek, vagy legalábbis komoly erőfeszítés szükségeltetne a célok kitűzéséhez, a feladatok végrehajtásához. Újabb személyiségek megkonstruálása, tudathasadásos állapot kialakítása helyett Szépfalvival vagy Szépfalvi nélkül néhány percre, órára más bőrébe bújhat az egyén, hogy átélje, amit közvetlenül valószínűleg sosem élhetne meg.
A művésznő évek óta szerepjátékot játszik, feltárulkozik és bújócskázik. Élvezi. Műveiben visszaköszönnek a félelmei, a fantáziái, valamint a jóslat, mi szerint, ha felnő, művésznő lesz, hogy milyen művész, arról nem szólt a fáma. A mai napig nem elkülöníthető, hogy színész vagy festő.
Irodalom
SZOBOSZLAI J.: Szelep - Fiatal képzőművészek kiállítás sorozata a Budapesti Műszaki Egyetem Bercsényi Kollégiumában, Nappali Ház, 1989/1.
SZOBOSZLAI J.: ~ festményei, Új Művészet, 1995/11-12.
BORDÁCS A.: A nemek harca az igennel, Új Művészet, 1996/11.
PETRÁNYI ZS.: ~, in: Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest, 1997
KÉSZMAN J.: Nőből van, Balkon, 1998/1-2.
SNODGRASS, S.: ~ at Vizivarosi, Art in America, 1998/2.
KUKORELLY E.: Hab, in: Antológia, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest, 1998
MER-HÁN O.: Provokatív érzékenység, Új Művészet, 1998/8.
NÉRAY K.: Szereti Ön Edward Hoppert? ~ képeiről (kat., bev. tan., Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998)
TIMÁR K.: A vágy festői tárgya. ~ képeiről (kat., bev. tan., Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998)
SZOBOSZLAI J.: ~ and Zsolt Veress, in: White Flags. Mobiles Symposion in offenen Ateliers, 1998
PÁLDI L: Közvetített valóságok, ÁTRIUM, 1999/3.
RUF, B.: ~ und Zsolt Veress, Art at Ringier, 1995-98.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1989 • Szelep, Budapesti Műszaki Egyetem, Bercsényi Kollégium, Budapest
1995 • Stúdió Galéria, Budapest
1996 • Geschwister Whisper [Mátrai Péterrel, Szoboszlai Jánossal], Liget Galéria, Budapest • III. Hó-tár, Lágymányosi Galéria, Budapest
1997 • Vízivárosi Galéria, Budapest • Barátnők, Illárium Galéria, Budapest • Spiritusz Galéria, Budapest
1998 • Barátnők, Ifjúsági Ház, Szeged • Gallery by Night [Veress Zsolttal], Stúdió Galéria, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (gyűjt. kat.) • Catalogue Sunday [Nemes Csabával], Goethe Intézet, Budapest • Örökség, Francia Intézet, Budapest
1999 • Deák Galéria • Sweet edge oder das malerische Verlangen, Rotor, Graz
2000 • Kortárs Művészeti Intézet, Budapest [Nemes Csabával] • Why not? Deák Erika Galéria • A fény háza [Nemes Csabával], Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
2009 • Fővárosi Képtár, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1995 • Sinji VRH (SL) • Nőnem – Hímnem, Bartók 32 Galéria, Budapest • Sent-I-Mental Blue, Budapest Galéria Lajos u., Budapest
1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest • The Runabout, Shed Im Eisenwerk, Frauenfeld (CH)
1998 • Antológia, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest • Van egy nő, Deák Erika Galéria
1999 • After the Wall, Moderna M., Stockholm • Blue Fire. 3rd Biennial Prague, City Galéria, Prága
2000 • A fal után, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest • Millennium rizikó [Nemes Csabával], Trafó Galéria, Budapest • Painterly Issues, Center for Contemporary Art, Vilnius
2001 • Villeneuve D’Ascq, Moderne M., Lille • Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok, Budapest • SMAKCasino 2001, Gent.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Modern Művészetért Közalapítvány, Dunaújváros • Paksi Képtár, Paks • Michael Ringier, Zürich • Kunst M., Bonn • Mag. Rudi Roth, Graz.