Református lelkipásztori családban született Ipolypásztón. Elemi iskolai tanulmányait Ipolypásztón és Kissárón, középiskoláit Hódmezővásárhelyen és Pápán végezte. A Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett biológia és rajz szakos tanári diplomát, a képzőművészeti tanszéken Vinkler László volt a mestere. Sztálinvárosban dolgozott, mint műszaki rajzoló 1951-53 között, 1954-től Szegeden tanított rajzot, 1975-től a Móra Ferenc Múzeumban restaurátorként, majd főrestaurátorként, osztályvezetőként működött, innen vonult nyugalomba 1993-ban. Körkép-fesztészet és a Feszty-körkép története, ezekben a témakörökben cikkeket, köteteket publikált. 1965 óta volt kiállító művész, első kiállítását a Móra Ferenc Múzeumban rendezték. Munkásságára egykori mestertanára mellett második felesége, Kováts Margit festőművész is több, mint negyven évig nagy hatást gyakorolt. Egyéni stílusát a fényélmények megfogalmazása jellemezte.
,,Jól érzem magam ebben a világban. El tudnék képzelni, persze sokkal vidámabb, igazságosabb világot is, de amióta Káin odacsapott Ábelnak, s föltaláltatott az irigység és kapzsiság, tudomásul kell vennünk, hogy vannak, akik a békét, szeretetet és szépséget vallják, és vannak, akik mindenáron meg akarják mutatni másoknak az üdvösséghez vezető utat, még ha a jámborok belegebednek is. Vannak aztán, akik a nagy tarkaságból csak a sötét tónusokat képesek észrevenni, míg mások meglátják a reménytelibb árnyalatokat is. Én, lelkialkatom következtében, szerencsére ezen utóbbi csoportba tartozom. E tekintetben nem elhanyagolható az ősöktől kapott útravaló sem, sőt, talán az a meghatározó. Ha kívülről próbálom nézni, borzalmasnak tűnik az életem, tele negatív élménnyel. […] Kisgyerekkoromban jobb kezemet szétharapta a ló, fél testemen harmadfokú égési sérüléseket szenvedtem, magyar voltom miatt nem folytathattam a gimnáziumot ott, ahol elkezdtem, úgy kellett átszöknöm a határon, hogy magánvizsgákat tehessek. Édesapámat koncepciós perekben hurcolták meg, deportálták, majd jött a határozat, és szüleimet, nagyszüleimet kitelepítették. Ha a szülőfalumba akarok menni, elő kell vennem az útlevelemet. A felsőoktatási intézményekben, mihelyt meglátták az »apja foglalkozása« rovatban a református lelkészt, azonnal megszűnt minden kilátásom. S a káderlapom jódarabon elkísért. Nos, ennyi talán elég lett volna legalább egy mérsékelten pesszimista életérzés kialakulásához, azonban inkább az ellenkezője történt.” /Szűcs Árpád/
Irodalom
A hagyomány szolgálatában : Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól. (Szerk.: Lengyel András), Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002, 258.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1965, 1972, 1987, 1988, 1996, 1999 • Szeged
