Autodidakta. 1967-ben Budapesten kirakatrendező iskolát végzett. 1968-ban Salgótarjánba költözött, ahol haláláig mint dekoratőr és kiállításrendező dolgozott. 1975-ben Madách alkotói díjat kapott. Fő műfaja az artisztikus vonalrajz, a litográfia, a rézkarc, a linómetszet, az alugrafika. Erősen vonzódott a lecsúszott egzisztenciák bizarr világához. Kocsmajeleneteket, piaci kofákat, perifériára került sorsokat ábrázolt. Életműve – különösen, ha a biztos rajzi tudásra és a szarkasztikus humorra gondolunk – Gácsi Mihály oeuvre-jével állítható párhuzamba. Emlékezetesek egyéni hangvételű önálló grafikai lapjai, melyek Dylan Thomas, James Joyce, Bulgakov, Ginsberg életművéhez kapcsolódó vizuális glosszáknak tekintendők. 1976-86 között számos egyéni kiállítása volt Salgótarjánban, Debrecenben és Békéscsabán.
Irodalom
TÓTH E.: Kamaratárlat Salgótarjánban, Nógrád, 1970. november 3.
PÁL J.: Színe és visszája, Palócföld, 1976/2.
DEÁK I.: ~ grafikáiról, Palócföld, 1991/6.
ZSIBÓI B.: Indulatos rajzlapok, Palócföld, 1991/6.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1976-86 között • Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Országos Rajzbiennálé, Salgótarján.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján.
