1948-1949: Rudnay Gyula bajai szabadiskolájában kezdett festeni. 1949-től a Derkovits Kollégium tagja. 1950-1956: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Fónyi Géza, Domanovszky Endre. Bulgáriában, Romániában és Olaszországban járt tanulmányúton. A 60-as évektől rendszeresen szerepel a hazai és a külföldi magyar kiállításokon, mint az Országos Képzőművészeti kiállítás, Debreceni Nyári Tárlat, Szegedi Nyári Tárlat, Miskolci Téli Tárlat, Vásárhelyi Őszi Tárlat, Alföldi Tárlat. Tagja a Tiszakécskei Alkotótábornak (1977), amely az alföldi realista festészet hagyományainak haladó szellemű ápolását, megújítását tűzte ki célul. Az alföldi festők – Fejér Csaba, Kurucz D. István, Németh József – egyik legkiemelkedőbb alkotója. Több nagyméretű alkotása közintézményekben, városi gyűjteményekben szerepel. Művészi pályája a „fényes szelek” nemzedékével, a természetelvű realizmus jegyében veszi kezdetét; a Nyolcakkal induló konstruktív-expresszív vonulatot folytatja. Falusi életképein – Rudnay, Szőnyi, Bernáth líraiságával – a tevékeny mindennapok világa jelenik meg, de az idillikus-nosztalgikus megjelenítést kerüli. Természetelvű piktúrájának legfontosabb ihletője, élményvilága forrása az Alföld: a paraszti sors, az alföldi élet hétköznapjainak művészi feldolgozása. Jellemző témái: munkajelenetek és a pihenés időszakai, falusi közösségi események; az életteher és a gond, a gyász, ill. a harmónia nyújtotta biztonságérzet lelki állapotai; szociális érzékenységét jelzi az idősek családi-érzelmi elmagányosodásának képi ábrázolása. Metodikája Kohán György tömörségét, monumentalitás-érzékét, expresszivitását, Derkovits Gyula és Dési Huber István képi gondolkodását, típusalkotói módszerét követi, újítja meg. A tiszta, tömör lokálszíneket kedveli, de önkényesen nem a látvány adta reális színviszonyokat jeleníti meg. Robusztus formái megteremtése során a foltra és a vonalra egyaránt épít. Táblaképei mellett – állami megbízásra – számos nagyméretű murális munkát – pannót, freskót, szekkót, sgraffitót, gobelint – is készít (pl.: Földosztás; Dózsa; Magvetők), ezért a szakma elsősorban „muralista mesterként” tartja számon. Korai murális munkái még közel állnak a táblaképek tartalmi-formai megoldásaihoz, emocionális mozzanatok formálják. Az életművét végigkísérő monumentalitás- és totalitásigény, drámai erő nem méretfüggő: táblaképeit és murális munkáit egyaránt jellemzi. A 60-as évek táblaképeinek festői előadásmódja – testes színfoltok, tér- és formaképző hatás, konkrét környezeti jegyek – a 70-es évekre módosul. A szemléletbeli váltás részben a mexikói forradalmi festők radikális dinamizmusának, Derkovits Gyula expresszionista korszakának és az olasz neorealizmus művészetének hatása, valamint a murális munkák következménye lehet: a monumentális forma- és színkezelés, nagyvonalú természetlátás, folt- és tömeghatás válik uralkodóvá; a rendelkezésre álló tér telítődik, a figurák valós terének megjelenítése háttérbe szorul, semlegessé válik. Az életművében sokáig középponti szerepű paraszti témakör is visszahúzódik; a munkásélet festői felfedezésével egyre erősebb hangsúlyt kap a történelmi távlatokban való gondolkodás. Az utóbbi években a monumentális, drámai kompozíciók háttérbe szorultak, helyükbe intimebb témák tértek vissza: a táj, családi, utcai jelenetek, csendéletek, a paraszti élet helyszínei, a nagyváros arca. Szociális érzékenységének, empatikus készségének adott hangot a csavargók, koldusok, elesettek képtémává emelésével, megjelenítésével.
Díjak/ösztöndíjak
1957–1960 • Derkovits-ösztöndíj
1960 • olasz ösztöndíj
1963 • Munkácsy-díj
1973 • Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj
1976 • érdemes művész • a Tornyai- és a Munkácsy-plakett tulajdonosa • számos kiállítás és pályázati díj kitüntetettje • II. Nyári Tárlat, Debrecen, I. díja
1972 • Téli Tárlat, Miskolc, a Városi Tanács nagydíja • IX. Nyári Tárlat, Szeged, festészeti díj.
Irodalom
ARADI N.: ~, Budapest, 1974
LÓSKA L.: Nyírségi körkép - 1977, Művészet, 1977/9.
SCHENK L.: A monumentalitás kérdőjelei. Vásárhelyi törekvések, Művészet, 1978/12.
MENYHÁRT L.: Előkép-élőkép-pillanatkép. Az alföldiek jussa. (Az alföldi festészetről), Művészet, 1978/12.
DÖMÖTÖR J.: A vásárhelyi tárlatok negyedszázada, Művészet, 1978/12.
SZUROMI P.: Lehetőségek, torzítások. (Vita Vásárhely képzőművészetéről), Művészet, 1980/6.
FERTŐSZÖGI B.: Művészetre nevelés Kölesden, Művészet, 1980/8.
HORVÁTH T.: ~ újabb munkáiról, Művészet, 1980/9. ~ festőművész kiállítása (kat., Kalocsa, 1981)
BÁN A.: A gobelin (Vigadó Galéria), Művészet, 1981/12.
NAGY Z.: Program és megvalósulás az ötvenes évek művészetében, Művészet, 1982/3.
KOVÁCS GY.: A III. Országos Portré Biennálé Hatvanban, Művészet, 1982/4.
HUSZ M.: Széljegyzetek a IV. Szófiai Realista Festészeti Triennáléról, Művészet, 1982/9.
KRATOCHWILL M.: Gobelin kiállítás a Műcsarnokban, Művészet, 1985/10.
SZUROMI P.: Fakuló emlékképek. A II. Szegedi Táblakép-festészeti Biennáléról, 1985/11-12.
BÁNSZKY P.: Nagy István Képtár Baján, Művészet, 1985/11-12.
KÜRTI K.: A debreceni nyári tárlatról, jubileum előtt, Művészet, 1986/10.
LÓRÁND K.: A Tiszakécskei Alkotótábor. Tíz év számvetése, Művészet, 1987/2.
NAGY I.: Sokarcú realizmus. A XXXIII. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatról, Művészet, 1987/3.
LÁNCZ S.: Tájképek. Somogyi János és ~ tárlata, Művészet, 1987/5.
SZ. MOLNÁR E.: Három Szurcsik, Napút, 2001/3.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1963 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt.) • Miskolc • Hódmezővásárhely
1973 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt.)
1974 • Szombathely
1975 • Csávoly • Kölesd
1977 • Moszkva (RUS)
1980 • Kölesd
1981 • Hercegszántó • Kalocsa (kat.) • Sárvár, Nyergesújfalu
1987 • Thermál Szálló [Somogyi Jánossal]
1990 • Kőszeg
1992 • Baja.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1975-1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Hatvan
1981 • III. Országos Portrébiennálé, Hatvan • A gobelin, Vigadó Galéria, Budapest
1982 • IV. Realista Festészeti Triennálé, Szófia
1985 • II. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest
1986 • Nyári Tárlat, Debrecen
1987 • XXV. Alföldi Tárlat, Békéscsaba
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
• Hétköznapok, Ünnepnapok, Városi Tanács ülésterme, Baja
1968 • Történelem, pannó, Művelődési Ház, Nagybátony
1972 • Földosztás, gobelin, Nyíregyháza • pannó, Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanácsterme • Elnyomás és Felszabadulás, Szombathely • sgraffitó, Posta, Pécs
• falkép, Gyermekváros, Fót.
