A garamszentbenedeki bencés apátság templomából 1870 körül Simor János érsek gyűjteményébe, majd az Esztergomi Keresztény Múzeumba került Kálvária-oltár mestere, a Zsigmond-kori (1387–1437) magyarországi művészet egyik legjelentősebb alkotója. ~ a középkorban Magyarországon működő azon kevés művész egyike, akinek neve is, munkája is fennmaradt. Személyéről és az oltár készítési körülményeiről annyit tudunk, amennyit az oltár 1905-ben, egy tűzvész során elpusztult predellájának először 1821-ben publikált felirata elárult. Eszerint a művet Szentbenedeki Miklós, Péter fia, győri kanonok és a királyi kápolna kántora készíttette Tamás mester kolozsvári festővel 1427-ben. ~ az ún. internacionális gótika, az 1400 körüli időszak szintetizáló, a helyi jellegzetességek mellett is feltűnően egységes európai művészetének kiemelkedő kvalitású magyarországi képviselője. Mint ilyen, festészetében itáliai, burgundiai és közép-európai, elsősorban a cseh festészetre jellemző vonások egyaránt kimutathatók, stílusa szorosabb kapcsolatban a 15. század eleji prágai művészet meghatározó csoportjának, a geronai Dietrichstein-Martyrologium műhelyének stílusával áll. Életművének részben táblaképekkel, részben a könyvfestészet körébe tartozó emlékekkel történő hipotetikus kibővítésére a szakirodalomban több kísérlet is történt, de a vele kapcsolatba hozott művek egyike sem bizonyult vitán felül saját kezű munkájának.
Gerevich T.: Kolozsvári Tamás, Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve, 1920–1922. 154–187., VII–XIV • Radocsay D.: A középkori Magyarország táblaképei, Budapest, 1955. 51–59., 307–310. • Mucsi A.: Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára az Esztergomi Keresztény Múzeumban, Budapest, 1978 • Török Gy.: Táblaképfestészetünk korai szakasza és európai kapcsolatai, Ars Hungarica, 1978. 7–27. • Végh J.: Kolozsvári Tamás. In: Marosi E. (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül, Budapest, 1987. 619–623. • Török Gy.: Kolozsvári Tamás: Garamszentbenedeki Kálvária-oltár. In: Cséfalvay P. (szerk., bev.): Keresztény Múzeum Esztergom, Budapest, 1993. 172–174. • Marosi E.: Kép és hasonmás, Művészet és valóság a 14–15. századi Magyarországon. Budapest, 1995. 131–134.
A cikk lejjebb folytatódik.