1972-76: Magyar Iparművészeti Főiskola, ipari formatervező szak; 1977-79: Magyar Iparművészeti Főiskola, Továbbképző Intézet A főiskolát megelőzően szobrászatot és festészetet tanult különböző szakkörökben, dolgozott a MAFILM díszletműtermében és az MTV múvészeti osztályán, fotózott és néhány amatőr rajzfilmet is készített. Diplomamunkája témájául a városi információs rendszereket választotta, ennek tárgyi megvalósulása szabadalommal védett termék lett. Pályafutása első évtizedében hagyományos értelemben vett ipari formatervezési feladatokat vállalt, gondosan ügyelve a tárgyi környezet és a tárgyat használó ember kapcsolati rendszere együttes megformálásának igényére. Másik szempontja a tárgyak rendszerszemléletű tervezése volt: e szemlélet megvalósulását a Hungária Műanyagipari Vállalat számára készült padlóminták, valamint a székesfehérvári Szent István Király Múzeumnak tervezett oktatási konténerek rendszere tükrözi legjobban. 1989-ben műtéti eszközök kialakítására vonatkozó megbízással keresték meg: az eredmény speciális csontsebészeti eszközök kifejlesztése, melyek gyártására és forgalmazására 1990-ben ITEC néven céget alapított. 1977-89 közötti formatervezési munkái közül a TRITON oktató játékok (1977), a GURU fajáték rendszer (1980), az Airport Budapest 2 személyzeti és utas tájékoztató rendszere (1980), az IDEA lámpapályázatra benyújtott lámpacsaládok (1981, 1984), a Gyémántpiramis c. sci-fi film makettjei és kosztümjei (1985), az IDEA utcabútorcsalád tervei (1986), a BOSCH TELENORMA forrasztás nélküli kontakt rendszer (1988), valamint orvosi célú rehabilitációs sporteszköz-tervei (1989) emelkednek ki.
A cikk lejjebb folytatódik.