1935-1939: az Iparművészeti Iskolán végezte tanulmányait, ahol 1939-ben kapott ötvösművész-oklevelet. Mestere Csajka István, Pál Lajos, Reményi József volt. Tanulmányai végeztével a Mátyási-cégnél cizellőrként dolgozott. 1938-ban szerepelt először kiállításon, ugyanekkor elnyerte az Iparművészeti Társulat bronzérmét. 1947-54: a Magyar Nemzeti Múzeum, majd az Országos Múzeumi Központ restaurátora és előadója. Néhány évig a Középülettervező Vállalat grafikai osztályának munkatársa. 1954-57: tagja az Ötvösművészek Alkotóközösségének. 1957-től önálló ötvösművészként dolgozott. Főként ékszertervezéssel foglalkozott. A 60-as években készült ékszerein a megnyújtott téglalap-formák szabadon ritmizált változatait használja díszítőelemként. A 70-es évekből származó munkáin pedig szívesen alkalmazta a méretében is hangsúlyos gömbformát. Ékszereinek anyagául sokszor választotta a nikkelezett bronzot és sárgarezet. Vörösréz és vas felhasználásával plasztikákat; megbízásra alkalmi érmeket is készített. Tervezett kovácsoltvas műemléki térrácsokat is.
Irodalom
KOCZOGH Á.: Modern Magyar Fémművesség, Budapest, 1966
KOCZOGH Á.: Fémművesség (Mai Magyar Iparművészet), Budapest, 1977
IFJ. GYERGYÁDESZ L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1981 • Kecskemét (gyűjteményes kiállítás)
1983 • Dunaújváros (gyűjteményes kiállítás).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1970 • Ékszer ’70, Ernst Múzeum, Budapest
1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár
2001 • Kortárs magyar zománcművészet
1960-95 • Millenniumi Szalon, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjtemény.