Debrecenben Bosznay Istvánnál kezdte meg tanulmányait. 1912-16 között (1915-1916-ban a Debreceni Első Takarékpénztár ösztöndíjával) az Iparművészeti Iskola textil szakának hallgatója, tanára Mihalitz Gyula. 1925-től az Operaház női jelmeztárának és szabászműhelyének vezetője. Nagy sikert aratott Kodály Háry Jánosának jelmezeivel. Színházi darabokat (Gyöngy-kaláris, Nílusi legenda) és filmet (Fény és árnyék) rendezett, írt. 1937-44 között működtette a Pántlika Szalont. 1938-ban adta ki Ünneplők c. albumát. Második férjével, Zsindely Ferenc államtitkárral (későbbi miniszterrel) sokat tett az erdélyi kultúráért. 1938-ban erdélyi kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, 1939-ben kéziszövő telepet alapított Nagylócon. 1943-ban fontos szerepet játszott a Györffy Kollégium alapításánál. 1944-től zsidó menekülteket fogadtak villájukba, együttműködve a svéd misszióval. 1946-49 között a Református Nőszövetség elnöke. 1951-62 között kitelepítésben élt. 1940-ben aranyérmet kapott a milánói Iparművészeti Triennálén.
Irodalom
Hírek a Magyar Iparművészetben 1939-40-ben, a Magyar Kis Újságban, 1942. november 7.
SZ. KÜRTI K.: A Debreceni Első Takarékpénztár művészetpártolása, HBM Levéltár Évkönyve IX., Debrecen, 1982
(jezsó): Ki volt ~, Új Magyarország, 1994. november 15.
Életrajz dokumentumokban. (Zsindelyné ~ 1895-1980) [vál. és szerk. DIZSERI E., Budapest, 1994]
VÉGH ALPÁR S.: Száz éve született. Az utolsó nagyasszony, Magyar Nemzet, 1995. július 20.
VARGA D.: Isten markában, Confessio, 1995/1.
Valaki járt itt, Duna TV, 1998. május 27.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Déri Múzeum, Budapest • Iparművészeti Múzeum, Budapest • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.