1929-37: Magyar Királyi József Nádor Műszaki Tudományegyetem Építészmérnöki Kar, Budapest; 1930: Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola festő szak, mesterei: Jaschik Álmos, Bory Jenő, Nádler Róbert, Benkhard Ágost és Szőnyi István. 1986: Podmaniczky Emlékérem; 1987: a Budapesti Műszaki Egyetem Aranydiplomája; 1988: a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület dísztagja; 1989: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1991: Ybl-díj; 1995: Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje; 1997: a Budapesti Műszaki Egyetem Gyémántdiplomája. 1932-36: Budapest Székesfőváros Pénzügyi Igazgatóságán ellenőr; 1936-46 között Budapesten építési ellenőr, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen osztályvezető mérnök; 1946-50-ben A Budapesti Műszaki Egyetem Épülettervezési és Városépítési Tanszékén demonstrátor, tanársegéd, adjunktus. 1947-49-ben a Fővárosi Tervező Iroda irányító tervezője; 1949-52-ben a BUVÁTI, 1952-57 között a VÁTI, 1961-68-ban a Mélyépterv, 1969-70-ben a BVTV tervezője volt. 1940-től a Budapesti Mérnöki Kamara, majd a Magyar Építőművészek Szövetsége tagja; 1975-től a francia „Association des Architecte et Dessinateur” örökös tagja. Több tervpályázaton vett részt (1941-42: Tiszti üdülő, Hargitafürdő [RO]; Budapesti Nemzetközi Vásár kiállításai; kolozsvári főtér rendezése; malmői víztorony), emellett városrendezési tervek fűződnek nevéhez (Vörösmarty tér rendezése; kazincbarcikai városközpont és terek kialakítása; főútvonalak rendezése: Kecskemét, Gödöllő, Hódmezővásárhely). Műemlékvédelmi, restaurálási tevékenysége is jelentős (diósgyőri vár; pásztói, szombathelyi római katolikus templom; Iseum; Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén). Építészeti munkái mellett illusztrációkat készített a Magyar Nemzet számára, képeivel kiállításokon is részt vett (Műcsarnok; Nemzeti Szalon; Fővárosi Képtár, Budapest; Petit Galerie, Párizs; Haus der Kunst, München; Magyar Építőművészek Szövetsége Székház).
Irodalom
Évek, művek, alkotók, Budapest, 1995.